Mátyás király.
Mátyás király.
V. László halála után a nemzet Hunyadi Mátyást ültette a trónra. Mátyásnak első sorban Frigyessel kellett megküzdenie. Az 1463-ban kötött béke után végre teljes erővel léphetett fel a csehek ellen.
Mátyás király még 1461-ben Giskrával egyezséget kötött, melynek értelmében az utóbbi a kezén levő várakat kiadta, csakhogy akkor a rablásból élő cseh zsoldosokról megfeledkeztek, a kik pedig továbbra is meghúzódtak a vármegyében, sőt egyik-másik várúrnak készségesen tettek szolgálatot. A berzenczei várnagy például szintén ily zsebrákokat fogadott be, a kikkel 1464-ben a vidéket pusztította.
A Svehla vezérlete alatt álló 7000 főnyi cseh zsebrák-had, mely azelőtt Albert osztrák herczeg szolgálatában állott, 1465-ben elárasztotta a felvidéket. A pusztító had betört Nyitrába, és Kosztolányt kerítette kézre. Innen azután gyakran átcsapott Bars vármegye területére. (Thuróczi, Chron. Hung., 474.) Mátyás király Magyar Balázst küldötte ellenök. Kosztolány csakhamar kézrekerült, az elfogott csehek pedig Budára küldettek. Kosztolány eleste után egymásután hódoltak meg a csehek által megszállott várak, de azért a vidék éveken át rettegett tőlük. A husziták elleni hadjárat közben Upori László, saskői várnagy, kinek feladata lett volna Magyar Balázst támogatni, hogy, hogy nem, kikötött a királylyal. De Mátyás nem értett tréfát. Saskőt ostrom alá vévén, Uporit kitette a várból, később azonban mégis megbocsátott neki. (Knauz: A gar.-szt.-benedeki ap. tört.)
324Míg Mátyás a cseh korona elnyeréseért már harmadik éve folytatott háborút, azalatt itthon Vitéz János esztergomi prímás 1470-ben az elégületlen főurakkal Mátyás letételét határozta el. Az összeesküvők Kázmér lengyel királyt hívták a trónra. Kázmér csakhamar megindult Krakóból és előre küldött lengyel csapatai már 1471 elején Barsba is ellátogattak, hol a várak közűl Teplicza, Berzencze és Revistye a kezükbe került. De Mátyás is csakhamar itthon termett, az urakat nyájas fellépésével ismét a maga részére hódította, Kázmér pedig be sem várva Mátyás támadását, Nyitra várába húzódott, melyet Vitéz János játszott a kezére. (Bonfin, Decad. IV., Lib., 566.) Mátyás hadaival úgy Nyitrát, mint Esztergomot körülzárolván, az érsek birtokait szabad zsákmányul engedte zsoldosainak. Ismeretes a történetből Kázmér kudarcza, a ki csakhamar kimenekült Nyitrából, mely 1472 elején kaput nyitott a magyar királynak.
Gábor, kalocsai érseknek, János egri püspöknek és Szapolyai Imrének azonban sikerült Mátyást kiengesztelni Vitéz prímás iránt. Még 1471 decz. 19-én egyezséget hoztak létre Mátyás király és a prímás között, melynek következtében az utóbbi, Revistye, Berzencze és Teplicze várakat Bäckenschläger János egri püspöknek adta át. (Knauz, u. a.) 1474-ben Mátyás fekete serege ismét átvonult Bars vármegye területén, mely alkalommal a Liptóban garázdálkodó Komorovszky Péter rablóhadát verte szét. Ettől kezdve Bars vármegye egy időre megmenekült a háborúk izgalmaitól.
Mátyás halála után (1490) Beatrix özvegy királyné, a ki Ulászló cseh király útját egyengette a magyar trónra, bőkezű adományok útján igyekezett hívei számát szaporítani. Saskőt és Revistyét Dóczi Orbán egri püspök és testvérei (Balázs és János) nyerték, Teplicze várát pedig az esztergomi érsek perelte vissza magának.
