II. Konrád és III. Henrik betörése. Péter király. Endre király. Salamon király.
II. Konrád és III. Henrik betörése. Péter király. Endre király. Salamon király.
A keresztény magyar királyság megalapításával nemcsak a régi intézményekhez ragaszkodó nemzeti ellenhatással kellett Szent Istvánnak a harczot felvenni, hanem a nyugat felől készülődő támadások ellen is meg kellett védeni az ország határát. Midőn II. Konrád császár követe, Wernherr strassburgi püspök, Konstantinápolyba készültében a határon át akart jönni, István király feltartóztatta. Ez az eset csak növelte az ellenséges viszonyt, mely Konrád és Szent István között fennállott. Míg Konrád 1030-ban Mosony felől tekintélyes sereggel hazánkba tört, addig a csehek, Bretiszlav vezetése alatt, a Duna balpartján, egész Esztergomig pusztítottak és sok embert fűztek rabszíjra. A Szent István halálával támadt belzavarok közepett Konrád utódának, III. Henrik császárnak már több izben sikerült hazánk területére lépni. Péter király költött panaszára, mely szerint hazánkban a keresztény hit forgott volna koczkán, Henrik 1042. év nyarán betört az országba és a Vág mentén Nyitráig, onnan pedig egész a Garamig pusztított. (Millen. Tört., II., 53. l.) Mivel azonban tapasztalta, hogy a nemzet Pétertől idegenkedik, az általa elfoglalt területet Szár László fiának, Endrének adta; de alig hagyta el az országot, megjelent Aba Sámuel, az újonnan választott magyar király és Endrét visszaűzte Csehországba. (Pauler, i. m. I., 82.) Henrik ugyan, harmadik hadjáratával, másodszor is visszahelyezte Pétert a magyar trónra, de az elégületlenek már 1046-ban behívták Endrét az országba. Ez év őszén Péter a nagyobb biztonságot nyujtó Garam és Nyitra közötti vidéken tartózkodott. Egy éjszakán, váratlanul három lovas jelent meg táborában, kik pogány módon, hangosan kiabálva, minden dézsmaszedő és pap meggyilkoltatását követelték. Péter megdöbbent és a garammenti vidéken sem érezvén magát többé biztonságban, sietve átkelt a Dunán és Székesfehérvár felé vezette seregét. (Pauler, I., 91.) Pétert másodszor is elűzték a trónról és Endre lett a magyarok királya, de Szent István koronája nem hozott boldogságot annak, a ki viselte. Endre ugyanis, kinek a német támadások ellen tapasztalt hadvezérre volt szüksége, Béla herczeget hívta be az országba és a 45 vármegyéből 15-öt engedett át neki. Endre azonban Salamon 315nevű fiának akarta a trónt biztosítani és e miatt viszályba keveredett fivérével, Bélával, kinek rövid ideig tartó uralkodása után Salamon jutott a trónra, (1063), de az udvar féltékeny magatartása, melylyel Béla király fia ellen viseltetett, csakhamar újabb viszályoknak lett okozója. A mogyoródi vesztett ütközet után Salamon futásban keresett menedéket.
A mint IV. Henrik Salamon bukásáról értesült, 1074 nyarán, seregével, melyhez Salamon is csatlakozott, Pozsonynál betört az országba. Előbb Nyitrára, majd a Zsitván, a Garamon és az Ipolyon átkelve, egész Váczig jutott. Géza katonái mindent elpusztítottak előle s így Henrik hadai, az éhségtől gyötörve, csakhamar visszavonultak.
