A várrendszer.
A várrendszer.
A várrendszer feje volt az ispán. Ő vitte hadba a király fegyvereseit, ő bíráskodott felettök s intézte a gazdasági ügyeket. A várbirtokokat részint a honfoglalás előtt ott lakott népek utódaival, részint a király által megváltott hadifoglyokkal népesítették be; de ezek csupán várszolgák, vagyis szolgálmányosok voltak, kik szolgai munkát teljesitettek, míg a nemzeti hadsereg magvát a fegyveresek, vagyis a várjobbágyok tették, és pedig a szent király jobbágyai, a szent király jobbágyainak fiai és a felmentett várszolgák; de az utóbbiak nem voltak a fegyveres állomány kiegészitői.
A várnép ellátására a várhoz tartozó birtokok szolgáltak. E birtokok azonban idővel foglalás vagy eladományozás tárgyai lettek, miáltal a várszerkezet mindjobban elszegényedett s idővel bomlásnak indúlt. E jelenséggel már jóval a tatárjárás előtt találkozunk, különösen II. András zavarteljes uralkodása alatt. Ez a király, hogy híveit kielégítse, többnyire várbirtokokat adományozott el. Igy 1206-ban Guerla (Gerle) helységet kivette a barsi vár kötelékéből s János esztergomi érseknek adományozta. (Wenzel, Árpádk. Új Okmt., VI., 308.) A király példája csakhamar követőkre talált a várjobbágyok körében is, a kik 1228-ben Ryochka, Ruiska és Béla nevű földeiket királyi jóváhagyás mellett eladták Leustach comesnek. Később már a királyi engedélyt sem vették igénybe. Igy Joahun barsi várjobbágy Tolmács faluban levő örökös birtokának eladásánál (1232) megelégedett rokonainak a beleegyezésével. Tolmács területének másik részét pedig Andornik és más, Korsak községbeli várjobbágyok 1240-ben a szent-benedeki apátságnak engedték át. (Wenzel, VI. 461., 516., VII. 129.)
IV. Béla királyra hárúlt volna a feladat, hogy hazánkban a bomlásnak indúlt várszerkezetet ismét rendbe hozza. 1236-ban Barsban meg is jelentek az elfoglalt várföldek visszaszerzésére kirendelt birák, névszerint Sándor comes, Zochot comes és Ozyas váczi főesperes (Wenzel i. m. VII. 26.), de Béla király sem volt képes a várszerkezet romlását megakadályozni, sőt ő maga is bőkezűen osztogatta a várbirtokokat. A tatárjárás után még feltűnőbb lesz a várbirtokok szétosztása. Most már gyorsan közeledett a várszerkezet végfeloszlása felé. IV. Béla 1249-ben a Mánya nevű földet, mely a galgóczi várhoz tartozott, adományozta el a Forgáchok őseinek. Fia, V. István Buri határában adott várföldeket István főispánnak, a ki már 1275-ben Maholány és Valkócz falvak birtokában volt, melyek szintén várföldek voltak. IV. László Hechen várföldet adományozta el 1274-ben Benedek fiainak. Bélád egy részét, mely szintén a barsi várhoz tartozott, 1275-ben Ivánka fia András, barsi ispánnak adta, miáltal a Forgáchok őseit telepítette le Bars vármegye területén. (Wenzel, IX. 133. – Fejér, Cod. Dipl. IV, 3. 477.) A várszerkezet a XIII. század végén feloszlottnak tekinthető. Találunk ugyan még a XIV. század első felében is az egykori várföldekre vonatkozólag adatokat, mint például 1300-ban, a mikor Márton barsi várjobbágy Bars határában, a Garamnál, várföldeket adott el Csák Máténak, sőt még 1360-ban Nagy Lajos, Pinár és Tajna helységeket, melyeket Kont Miklós nádornak, mint várföldeket szolgáltattak át, a Rátót nembeli Lőrincz fia László barsi főispánnak adta, 1365-ben pedig Korosán várföldet Forgách Andrásnak adományozta (Fejér, IX. 3. 683. l. és gr. Forgách levéltár.), de ezek már a hajdani fénynek csak elmosódó sugarai.
A barsi várterület eredeti kiterjedésére nézve nem állanak adatok rendelkezésünkre. A várjószágok eladományozása idejében kiállított oklevelek e tekintetben már némi világosságot vetnek a várterület kiterjedésére. Egybevetve 301az eddig felszínre került adatokat, a barsi várhoz a következő várbirtokok tartoztak: Béla, 1228. (Wenzel, VI., 461.) Belád, 1275. (Fejér, IV. 3., 477.) Bayka, a Garam mellett, 1306. (Botka, Bars várm. oklt., VII., okl.) Braján, 1075. a Garam mellett. (Knauz, Mon. Strig. I., 53.) Ény, 1275. (Pesty Frigyes, Várisp. 172–177.) Ezen és több, más helységbeli várjobbágyok csereszerződésre léptek István barsi főispánnal. Gerle (Guerla) 1205 okt. 6-án eladományoztatott. (Pauler i. m., II., 40.) Hechen (Hecse?) 1274-ben eladományoztatott. Jurk, 1284. Nemcsény és Vezekény között. (Knauz, i. m. II., 144.) Korsok (Kozarócz) 1240. és 1262. (Wenzel, VII., 129. és Knauz I. 473.) Kovácsi, ma puszta Verebélytől délre, 1236. (Wenzel, VII., 26.) Kelecsény 1275. Korosán (Korsán), Pesty Léva környékén keresi, hol a barsi várjobbágyoknak magánbirtokaik voltak, 1309. (Fejér, IV., 1., 109.) Maholány 1275 (Wenzel, IX., 133.) Pinár, 1275. Podluzsány, 1275. Puch földtér, 1276-ban Aladár várszolga birtoka. (Hazai okmt., VI., 236.) Ryochka (Ruiska) 1228. Wenzel, VI., 461.) Szeg 1275, a Garam mellett Nagy- és Kis-Sáró között. Szöleny, a Garam mellett 1275-ben visszaadatott a szent-benedeki apátságnak. (Wenzel, IX., 133.) Taszár, (Teszári) 1209. (Wenzel, VI., 339.) Tolmács 1240-ben a szent-benedeki apátságnak engedte át. (Wenzel, VII., 103. és IX., 131.) Zimány. II. Endre alatt, 1235 táján, e várbirtok ügyében vizsgálat tartatott. (Knauz, I., 311.) Névtelen birtok, melybe András comes fia Ivánka, III. Endre király rendeletéből beiktattatott. (Hazai okmt. VIII., 416.)
Az alábbiak mint az egyes várjobbágyok öröklött birtokai említtetnek s így valószínűleg szintén a barsi várhoz tartoztak: Györed, Aladár várjobbágy leányának, Ruzsa asszonynak a birtoka. Karisán, a Garam mellett, melyet Mortunus nemes várjobbágy 1300-ban Bogyiszló fia Bálint, apponyi várnagygyal elcserél. (Hazai okmt., VIII., 412.)
Ha figyelemmel kisérjük az okleveleket, azt tapasztaljuk, hogy a mai Bars vármegye területén más várszerkezethez tartozó birtokok is voltak, sőt ezek közül egyesek a barsi várföldek közé ékelődtek. Ez az utóbbi körülmény részben abban leli magyarázatát, hogy a várbirtokok eladományozása alkalmával, egyes esetekben csupán a földek szállottak az új birtokosra, míg a várnépek, megmaradván a vár kötelékében, alkalmas földterület elfoglalására voltak utalva. Így szóródtak szét a várnépek, de ez a körülmény már egyúttal a várszerkezet szétzüllésének első jelenségeit tünteti fel.
Okleveles adatok tanúsága szerint tehát Barsban még a galgóczi, szolgagyőri és a székesfehérvári váraknak voltak tartozékai.
