Dillesz.
Dillesz.
Dillesz (Turnai és dicskei). Hont, Nyitra, Trencsén és Bars vármegyékre kiterjedt család. A XVI. században tünik fel. András fia Péter 1594-ben Baragyáni Tamással egyezkedik. Péter 1628-ban királyi megerősítő levelet nyer Nagy-Sáró és Besse, valamint több trencsénvármegyei helységben levő birtokrészekre. Péter az 1684-iki barsi nemesi felkelő seregben vett részt s Érsekujvárnál megsebesült. Ignácz 1752 jún. 18-án Kolinnál halálosan megsebesült. József a XVIII. sz. közepén a nagyváradi káptalan jogtanácsosa és javainak igazgatója. II. Ignácz (1757) Deménden birtokos, a hontvármegyei ágat alapítja. Mátyás a XVIII. század végén a verebélyi posta-regalét szerzi meg. Fia István a verebélyi érseki székek adórovója (1844). Fiai: Sándor, Bars vármegye főügyésze, később a verebélyi járás főszolgabírája, 1896-ban a vármegyei múzeum alapját vetette meg. Kálmán, kir. aljárásbiró Verebélyen.
Czímer: kékben, hármas zöld halomról ágaskodó egyszarvú. Zárt sisak. Sisakdísz: jobbjában görbe kardot, baljában borágról három szőlőfürtöt tartó, kinövő két farkú aranyoroszlán. Takarók: kékarany–feketevörös.
Dillesz
