Tolmács.
Tolmács.
Tolmács, Léva fölött fekvő tót kisközség, 240 róm. kath. vallású lakossal. Barsi ezt a községet is honfoglaláskori telepnek tartja, a hol besenyők laktak. 1075-ben a szent-benedeki apátság alapító levelében szerepel, mint a halászok faluja, névleg Talmách. Kerektó nevű dűlője, hajdan halastó volt. 1295-ben Csák Máté, utána Bees, vagy Baas mester fia Péter is szerepelnek 76mint birtokosok. 1489 előtt Lévai János perli a szent-benedeki apátságtól e birtokot, de úgy látszik eredmény nélkül, mert 1565-ben ez a község is, az apátság egyéb birtokaival együtt, az esztergomi káptalan tulajdonába került. A török világban sokat szenvedett és egyike volt a behódolt községeknek. 1664-ben itt veretett hidat Souches tábornok a Garamon, a mikor Léva visszafoglalására indult, 1709 május hó 2-án itt a kuruczok és a császáriak között ütközet volt. Templom nincsen a községben. Postája, távirója és vasúti állomása Nagykoszmály.
