Taszár.
Taszár.
Taszár, Aranyosmarót alatt fekvő magyar és tót kisközség, 879 róm. kath. vallású lakossal. Barsi szerint honfoglaláskori telep, melyet még II. Endre alatt besenyők laktak. A szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel először. 1209-ben egy határigazítási perben van felemlítve és 1353-ban egy határjárási levélben fordul elő, Thazar alakban. 1565-ben az esztergomi káptalan kapja adományba és ez oklevélben Tazar alakban van feljegyezve. Most is az esztergomi káptalannak van itt nagyobb birtoka. A kath. templom a XVII. század elején épült, 1783-ban ujították meg és ez időből az egyház két érdekes ötvösművet őríz: egy ezüst szentségtartót és egy vert ezüst kelyhet. A község a Rákóczy-féle felkelésben is szerepelt, mert itt volt a kuruczok egyik végső őrhelye Bars vármegyében. A községhez tartozik Nádas puszta is. Van postája, távirója és vasúti állomása.
