Simony.
Simony.
Simony, a Nyitravölyben, Nyitra vármegye határán fekvő tót kisközség 442 róm. kath. vallású lakossal. A Simonyiak ősi fészke (már 1260-ban kelt határjárási okmányban említve), a kik itt már az Árpádházi királyok alatt várkastélyt építtettek, melynek egy része még maig is fennáll. A pápai tizedszedők jegyzékében e község Syman néven van említve. 1324-ben Simon és Simoni néven, de 1353-ban már a mai néven említik az egykorú okiratok. Egyháza már a XIV. század elején a nagyobbak közé tartozott és Pázmány jegyzékében is mint nagyon régi szerepel. 1716-ban a templomát átalakították, a mikor csak kevés gótikus részletét hagyták meg. Simony is egyike annak a két barsi községnek, melyeknek Lipót király az 1681 május 25-iki országgyűlésből kifolyólag megengedte, hogy a református templomot fentarthassák; később azonban az egész község katholizált. A község tót neve Simonovan volt. Simonyi Béla, Bars vármegye alispánja a régi várkastélyban őrzi a család rendkivül gazdag és érdekes levéltárát, mely több mint 300, részben kiadatlan, Árpád- és Anjou-korbeli oklevelet tartalmaz. A simonyi és varsányi Simonyi családnak itt négy régi kúriája volt, melyek közül az egyiket Simonyi András még 1584-ben építtette és ezt most a Salzberger családé, míg egy másikban maga az alispán lakik. Salzberger Józsefnek itt nagyobb szeszgyára és mintaszerű gazdasága is van. A községnek van postája és vasúti megállóhelye, távirója pedig Nagy-Bélicz.
