Óbars.
Óbars.
Óbars, garammenti tót kisközség, 1470 lakossal. Hajdan a vármegye székhelye és tiszta magyar község, melyről a Névtelen jegyző akként emlékszik meg, hogy itt nyilazta agyon Bors vezér az előtte menekülő szarvast és itt építtetett várat, mely után a vár vidéke Bors várának megyéje lett. Azt a trachitdombot, melyen hajdan a vár állott, ma is Várhegynek nevezik és a földsánczoknak 67a nyomai maig is látszanak. 1075-ben és később is még bessenyők lakták a községet, (mely a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében Berzenburg német néven van említve Otto bersenburgi comes után, a ki tulajdonképen mint első birtokosa ismeretes. Úgy látszik, hogy ez az Ottó comes nem akart belenyugodni Géza király adományába az apátság javára, mert 1124-ben erőszakkal elfoglalja, de II. István parancsára ismét visszaadja az apátságnak. 1226-ban a község jobbágyai állanak perben az apátsággal a zsarnóczai vám miatt. 1228-ban Endre király 10 ekényi földet adományoz itt Henchin német jövevény lovagnak, ki előbb a Plassen, később pedig a Balassa nevet vette fel. 1246-ban a király parancsára Verner barsi főispán egy házhelyet ad e községben a benedeki convent vámszedőinek. 1270-ben Herch nevű polgár négykövű malmát adja el 16 ezüst márkáért az apátságnak. 1295 előtt Csák Mátét, utána pedig Bees mester (néhol Baas) fiát Pétert találjuk itt. IV. Béla királynak 1244-ben kelt oklevele értelmében minden száz házhely után egy fegyverest kellett kiállítani a községnek és ezenkivül a várgróf részére egy disznót, 100 kenyeret, 12 tyúkot, 12 mérő sört és minden háztól egy mérő gabnát. Róbert Károly király az akkor már elpusztult barsi vár birtokait a lévai vár uradalmaihoz csatolja és innen kezdve már a Sáraiak, Lévaiak, Harasztiak és az ismert sorrendben Léva várának urai lesznek a birtokosai. Közben a husziták is feldúlták a községet. 1618 április és május hónapjaiban itt állapították meg magyar és török részről a 60 behódoló barsi községnek a névsorát. E szomorú aktusnál jelen voltak a tárgyalásokon Lipthay Imre barsi alispán, Makláry Péter, Szempczy szolgabiró és Zobonya Pál adószedő, török részről pedig Ali bég, Ibrahim aga és egy csausz. Ekkor Óbarsot is a behódoló községek közé sorozták. 1626. nov. 5-én itt táborozott Bethlen Gábor és innen irta segélykérő levelét az angol királyhoz. 1663-ban a törökök táboroztak itt három napig és ez idő alatt a községet feldúlták. 1697-ben megalakult a barsi mészáros czéh. 1705-ben még mint város szerepel a község és ez időbeli pecsétjét maig is őrzik. 1710-ben már gróf Eszterházy Antal volt a község ura. 1778-ban itt volt az egyik legfontosabb postaállomás. E községet a XVIII. században Újbarssal állandó híd kötötte össze, mely azonban az 1784-iki árvíz alkalmával elpusztult. A község ősi temploma 1332-ben már fennállott, de a török dúlások alatt elpusztult. Romjainak csekély maradványa még ma is 68láthatók. A mostani templom 1698-ban épült. A község hajdani magyarsága mellett legjobban bizonyítanak magyar dűlőnevei, melyet mai tót lakosai is csak magyar nevükön említenek. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Ide tartozik Kotormány puszta is. A községnek van postája.
NEMESOROSZI. KAZY LÁSZLÓ ÚRILAKA.
Saját felvételünk
NÉVER. – BÁRÓ LINDELOF HENRIK KASTÉLYA.
Saját felvételünk
