Nagyszelezsény.
Nagyszelezsény.
Nagyszelezsény, a nyitramegyei határ közelében fekvő magyar és tót kisközség, 505 róm. kath. és ág. evangelikus lakossal. E község 1156-ban mint a barsi paróchiához tartozó falu említtetik. Egy 1209-iki határperben Zelezen alakban szerepel. A XIV. század vége felé Ghymes vár tartozéka, 1584-ben Szelezsényi Gáspár bírja. A XVII. század végétől kezdve találkozunk itt a Bodó, Jeszenszky, Lipovniczky és a Boronkay családokkal. Most Bodó Lipót örököseinek, Kürthy Antalnak, özv. Andreánszky Emilnének és Krascsenits Imrének van itt birtoka és mindegyiknek régi úrilaka. A Bodó-féle házban őrzik Bodó Lipót gazdag régi könyv- és oklevélgyűjteményét. Szelezsény egyike ama két barsi községnek, melyeknek Lipót király 1681 november 9-iki rendeletével a református templom fentartását megengedte. 601663-ban a törökök ezt a községet is elpusztították. Kath. temploma 1784-ben épült. Az ág. evangelikusoknak is van itt templomuk. A községnek van postája és távirója, vasúti állomása pedig Taszár. Ide tartozik Bristye puszta is.
