Kistapolcsány.
Kistapolcsány.
Kistapolcsány, a Zsitvavölgy közelében, a zsitvavölgyi vasút végpontján fekvő magyar és tót kisközség, túlnyomóan tótajkú, róm. kath. lakosokkal, kiknek száma 1630. Kezdetben az esztergomi Sz. János lovagok birtoka, melyet azonban már IV. Béla király Dénes tárnokmesternek adományozott. A XIV. század elején trencséni Csák Máté birtokában találjuk, ki a községet 1318 augusztus 9-én 100 márkáért Jula comes lévai várnagynak adja el. Ez a Gyula ispán volt az előkelő Tapolcsányi családnak a megalapítója. 46Ez időben a község nevét Kywstopolchan alakban találjuk említve az egykorú okiratokban. 1343-ban Gyula ispán és testvére András fiai között folyó osztályos egyezségben szerepel e birtok. 1364 előtt Teechfi Istvánt találjuk mint birtokost említve és utána a Bajkaiakat, azonban ugyanekkor, 1364-ben, már per folyik birtoklása miatt. 1390-ben Sáray László temesi főispán is birtokos itt és az ő részét nővére fiának, Kistapolcsányi Péternek adja át. Azután királyi birtok lesz és 1527-ben János király új adományt ad a Kistapolcsányi családnak erre az uradalomra. E században itt több izben megyegyűlés is volt. 1598-ban halt meg birtokosa, Tapolcsányi János, kit az itteni templom sírboltjában temettek el. Síremléke még ma is elég ép állapotban látható a templom falában és azon a következő felirat olvasható: „Hic iacet Generosus ac Egregius Dominus Joannes Tapolczani de Kis Tapolczan, quondam Budae captivus Capitaneus in Bozok, Végles, Leva, et partium Cis-Danubiarum Regni Hungariae Vice Capitaneus obiit I. die Augusti
Anno 1598.
Hocce Tapolczane (bellator athleta Rudolphi
Caesaris) in tumulo morte soporus inest.
Ille Tapolczani Turcarum fulmen et ingens
Sydus Christiadum Martis imago decens.
Testis eris Bozok, Vegles, Laeva, Agria testis,
Captivoque tuo trux Buda testis eris.
Tu quoque Jaurinum, quod cum defensat ab hoste,
Ternus erat subter coede peremtus equus.
Eheu Pannonicis ubi nunc, ubi fidus Achylles?
Hîc iacet heu tellus Hannibale orba tuo.
Hocce Tapolczane (bellator athleta Rudolphi
Caesaris) in tumulo morte soporus inest.
Ille Tapolczani Turcarum fulmen et ingens
Sydus Christiadum Martis imago decens.
Testis eris Bozok, Vegles, Laeva, Agria testis,
Captivoque tuo trux Buda testis eris.
Tu quoque Jaurinum, quod cum defensat ab hoste,
Ternus erat subter coede peremtus equus.
Eheu Pannonicis ubi nunc, ubi fidus Achylles?
Hîc iacet heu tellus Hannibale orba tuo.
Később azután az uradalom a Rákóczyak birtokába került, kik után az Erdődyeket, Zichyeket, a Balassa és a Keglevich családot és az utóbbival együtt Koháry grófnő, férjezett Mitrovszky bárónét is mint birtokosokat itt találjuk. 1890-ben az uradalmat Károly Lajos főherczeg vette meg, kinek az örököseitől József főherczeg vásárolta meg 1897-ben a kastélylyal együtt, melyben most József Ágost főherczeg lakik. A nagyszabású kastély régi részét még a Tapolcsányiak építtették, de mikor a Rákóczyak birtokába került, Rákóczy László átalakíttatta, a mit a régi bejárat fölötti felirás is igazol, mely a következőleg hangzik:
Castellum hoc proprium instauravit
Illustrissimus Comes Ladislaus Rákóczy de Felső Vadász
cum consorte sua carissima
Elisabeth Bánffy de Nagy-Mihaly
Anno MDCLXII.
Illustrissimus Comes Ladislaus Rákóczy de Felső Vadász
cum consorte sua carissima
Elisabeth Bánffy de Nagy-Mihaly
Anno MDCLXII.
A kastély kápolnájában rendkívül érdekes kép van elhelyezve, mely Rákóczy László nejét, Bánffy Erzsébetet a ravatalon ábrázolja. Hajdan a kastély erődített hely volt, az erődítésül szolgáló falakat azonban a rendek a XVI. század első felében lebontották, de 1578-ban ismét felépíttették. A török dúlások alatt a várkastély falait nagyon megrongálták, minek következtében 1666-ban Lipót király parancsára a várat ismét megerősítették és sánczokkal és palánkokkal vették körül. A török világban gyakran tartottak e kastélyban megyegyűléseket, sőt azután is akárhányszor. A kastély újabb, homlokzati részét Keglevich János építtette. 1705 elején ide gyűjtötte össze II. Rákóczy Ferencz a kurucz gyalogosokat és itt tartotta főhadiszállását január 12-től egész február közepéig. 1708 augusztus 6-án a község már a császáriak kezében volt. Rákóczy László neje, Bánffy Erzsébet a községben árvaházat is alapított. A tapolcsányi uradalomnak a mult század elején még 6397 lakosa volt. Hagyomány szerint a község temploma a kastély parkjának a bejáratánál állott; de a Keglevichek, mint a templom kegyurai, a benne elkövetett emberölés miatt a templomot lebonttatták és helyette a most a kastélylyal szemben álló templomot építtették 1784-ben és a bejárattól balra helyeztették el Tapolcsányi János sírkövét. A templom szép oltárképét az akkoriban híres Maurer festő festette. Az anyakönyvek 1710-ben kezdődnek. A mult század elején a községet nagyon sok mesterember lakta és különösen posztóipara volt híres. Akkoriban savanyúvíz-forrása is keresett volt. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása. Mióta a község, illetve 47az uradalom József főherczeg birtokában van, erősen magyarosodik. Ide tartozik Hrussó puszta is, hajdan község és a hrussói vár tartozéka.
KISVEZEKÉNY. – A BACSKÁDY-FÉLE KÚRIA. (MOST A BOTKA CSALÁDÉ).
Saját felvételünk
