Járási felosztás. Székhely. Székház.
Járási felosztás. Székhely. Székház.
1735-ben a vármegyét négy járásra osztották fel. 1768-ban azonban tiszavidéki járással együtt, csak hármat találunk. Az 1778 szeptember 26-án Baján tartott közgyűlésben a vármegyének négy járásra való beosztását határozták el. Ez a határozat még 1778-ban életbe lépett.
A vármegye székhelye e korban többnyire Baja volt. Még 1785-ben is itt volt a vármegyei levéltár és a pénztár a ferenczrendűek zárdájában. A vármegye börtönei Bácsban voltak és itt tartották a vármegyei törvényszékeket. 1713-tól 1727-ig a vármegye Baján Barics Mihály adószedő házában tartotta közgyűléseit, a ki ezért utólag évenként 150 forintot követelt a vármegyétől kárpótlás czímén.
Az 1723: 73. törvényczikk elrendelte, hogy minden vármegye, a melynek még nem volna székháza, tartozik ilyent építeni. Bácsvármegye már ebben az évben foglalkozott egy új székház építésének ügyével, de az építendő székház helyének megválasztása évtizedekig tartó vitákra szolgáltatott alkalmat. A vármegye közönsége végre Zombor mellett döntött, hol a székház czéljaira telket vásárolt 500 forintért. A székház tervei 1750-ben el is készültek, de a kivitel abba maradt, mert Klobusiczky Ferencz érsek-főispán a megyeházat Baján vagy Bácsban óhajtotta volna felépíttetni. Erre nézve 1758 január 27-én felterjesztést is intézett a helytartótanácshoz. Sőt mivel a megye székhelyének kérdése még függőben volt, Ujvidék is lépéseket tett, hogy a székhely oda helyeztessék. Végre 164azonban mégis Zombor győzött. Midőn II. József a zombori ferenczrendűeket feloszlattatta, a vármegye a rendházat bérbe vette s ettől kezdve a ferenczrendű zárda szolgált székházul, míg végre 1804–1805-ig a vármegye székháza felépült.
