Bács vm. tiltakozása.
Bács vm. tiltakozása.
Ebbe az ítéletbe Bodrog vármegye belenyugodott. Berényi Gergely, a pécsi káptalan jegyzője, az alkalmat felhasználva, a főispán meghatalmazottjaként, 150másnapra, vagyis szeptember 20-ára tisztújító közgyűlést hirdetett Új-Palánkára, melyen Glavenics Sebestyén, valamint a határperben kiküldött bizottság tagjai is megjelentek. Ezen a közgyűlésen Bács vármegye bejelentette tiltakozását az ítélet ellen. Ezen nem is csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy Bács vármegyének amaz 50 helységből, mely a szabadságharcz lezajlása után még megmaradt, 26-ot kellett volna átengednie Bodrog vármegyének s így Bácsnak csak 24 helysége lett volna, melyre 25,752 frt hadiadót vetettek ki, míg Bodrog hadi adóját 26 kisebb helység után 4500 frtban állapították meg.
Bodrog vármegye, a szeptember 19-én hozott ítélet hatása alatt, hozzáfogott az önkormányzat szervezéséhez. A szeptember 20-án tartott tisztújítás alkalmával három jelölt közül báró Pejacsevics Györgyöt első alispánná, Osztroziczky Imrét újból főjegyzővé választották. Grueber Jánost pedig az eddig viselt főpénztárosi állásában megerősítették. Főszolgabíró Szirmácz József Antal, alszolgabíró Sculics Mátyás lett. Egyben rendezték a tiszti fizetéseket is. A főispán tiszteletdiját 1500 frtban állapították meg, a vármegyei tisztviselők illetményeit az 1715-ben megszavazott összegek alapján folyósították.
Az újonnan megválasztott tisztikarnak első teendője a vármegyének odaítélt községek összeírása volt. Az összeírás 1717 október 12-én vette kezdetét, de csak 16 helységre terjedt ki. E 16 helységben összesen 273 adóköteles családot, illetőleg 655 adózót találtak. Bodrog vármegyéhez tartozott a futaki uradalom is, de az idetartozó községek adózás tekintetében alig jöhettek számításba, mivel az utolsó török hadjárat alatt tönkrementek.
A határperben kiküldött bizottság ítéletét deczember 4-én a nádor megerősítvén, Bács vármegyéhez leiratot intézett, melyben szigorúan meghagyja, hogy a vármegye a jövőben Bodrog vármegye ügyeibe ne avatkozzék, hanem a törvényes úton keresse igazát, egyúttal intézkedett Bodrog vármegye adóportáinak kihasítása iránt is.
Bács vármegye kénytelen-kelletlen engedett és 1718 január 21-én szerződést kötött Bodrog vármegyével, melyben mindkét törvényhatóság a nádori bizottság határozatainak megtartására magát kölcsönösen kötelezte. A bizottságtól kijelölt helységeket 1718 január 21-én vette át Bodrog vármegye és erről a nádornak is jelentést tettek. (Várm. levélt.)
Gróf Nádasdy Pál főispán 1719. év folyamán a vármegyét újból szervezni óhajtván, márczius 3-án közgyűlést tartott, a melyen báró Pejacsevics György helyébe, a ki öreg korára való hivatkozással megvált az alispánságtól, Urbanecz Mátyást választották meg alispánná, kinek fizetését 500 forintban állapították meg. Főjegyző ismét Osztroziczky Imre, pénztárnok Grueber János Mihály lett, a kit az alispán-helyettesi teendőkkel is megbíztak.
Az új szervezéssel a vármegyét két járásra osztották fel, az egyik volt a titeli, melynek szolgabírájává Szirmácz József Antalt választották meg, évi 200 forint fizetéssel. A futaki járás szolgabírája Vukics Lukács lett. A titeli járás Kértől Verbászig, innen pedig a Tisza torkolatáig terjedt. A futaki járás Pétervárad-Sáncztól, vagyis a mai Ujvidéktől, a Duna mellett Dunabökényig húzódott, magába foglalva Parabuty, Pivnicza és Deszpot-Szent-Iván helységeket.
A deczember 10-én tartott közgyűlés Bodrog vármegye költségvetését 1720. évre 17.324 forint 75 denár szükséglettel állapította meg. A vármegye tisztikara nagy buzgalmat fejtett ki a vármegye szervezése körül. Hogy a vármegyének állandó székhelye legyen, Pétervárad-Sáncz kamarai mezővárosban a térparancsnokság major-épületét megyeházzá alakították át, sőt tervbe vették a helységnek városi kiváltságokkal való felruházását is. Csakhogy a vármegyét a további munkásságában megakasztotta Bács vármegye, mely 1720-ban ismét megindította a határpert. (Iványi István i. m. Hazánk 193–200.)
