Zenta.
Zenta.
Zenta. Szinta-Rév már a XV. században népes plébánia volt. Plébánia-templomán kívül a Szent Ferencz-rendűeknek is volt itt kolostoruk s templomuk. 1526-ban plébániája elpusztúlt. 1750 táján kezdtek ismét kath. magyarok és tótok ide telepedni. 1750-től 1755-ig a lelkészkedést P. Benkovits és P. József, 1454-től P. Oszlányi Anzelm ferencziek végezték. Az istentiszteletet a katonai alparancsnok házában tartották. Plébániáját Ada filiálissal 1755-ben szervezték, de 1757-ig P. Oszlányi vezette mint káplán. 1757-től adminisztratúra, 1790-től plébánia. Első temploma vert falból, nádtetővel, 1756-ban épült. Helyébe a kincstár 1770-ben a mostani plébánia-templomot építtette Szent István király tiszteletére, melyet 1888-ban kibővítettek. Térfogata 40×20 m. Anyakönyvei egy része már 1771 előtt, másik része 1848-ban elégett, csak 1795-től vannak meg. Kegyura 1873-ig a kir. kincstár volt, 1874-től az autonóm kath. hitközség. A plébániát 1897-ban kettéosztották s Zenta alsóvárosban önálló plébániát szerveztek. Itt a plébánia-templom 44×18 m térfogattal 1896-ban épült Jézus Szíve tiszteletére. Kegyura Zenta autonóm róm. kath. hitközsége. A hívek száma 1781-ben 4131, 1908-ban Zenta Szent István plébánián 9250, a Szent Szív plébánián 11,110. Adminisztrátorok: 1757–67 Mikos Jakab, 1768–69 Horváth 344Mihály, 1769–90 Szalay István. Plébánosok: 1791–1818 Ross István, 1819–57 Kollonits László, 1858–86 Benedek Elek, 1887–1906 Appel Ede, 1906-tól Gózon István. Zenta Szent Szív plébánián plébános 1897–1908-ig Érdújhelyi Menyhért.
