Felsőszentiván.
Felsőszentiván.
Felsőszentiván. 1526 előtti plébániájának 1520-ban István plébánosa egyházmegyei tizedszedő. Határában feküdt az 1526 után eltűnt Belfalu plébánia, plébánosa 1521-ben Miklós. Szentiván a törökök kivonulta után azonban csak puszta s Grassalkovich herczeg bajai uradalmához tartozott, tőle gróf Viczay s ettől gróf Zichy-Ferraris vette meg, kik a kegyúri jogot is gyakorolták. Gróf Zichy-Ferraris a birtokot a község néhány lakójának és Bachrach Hermann bécsi lakosnak adta el a nélkül, hogy az adás-vevési szerződésben a kegyúri jogról említés történt volna. A vevők a kegyúri jogot elvállalni nem akarják, azért a kegyúri ügy még most is pör alatt áll. Ideiglenes imaháza 1750 körül épült s vesszőből font viskó volt nádtetővel; templomát 1778-ban Grassalkovich herczeg özvegye építtette 33×14 m térfogattal Ker. Szent János tiszteletére. 1783-ig Csávoly filiálisa volt, a mely évben plébániáját szervezték. 1789-ig adminisztratúra, 1790-től plébánia. A kegyúri kérdés per alatt lévén, 1869 óta ismét mint adminisztratúrát töltik be. Anyakönyvei 1769-től vannak. A hívek száma 1781-ben 1067, 1908-ban 2807. Adminisztrátorok: 1784–86 Petrás János, 1787–90 337Szlukovényi Márk. Plébánosok: 1791–1800 Darási Antal, 1801–1810 Radiesevics Mátyás, 1811–14 Zomborcsevics Lukács, 1815–43 Koronay Ferencz de Almás, 1845–60 Fratricsevics Márk, 1861–68 Csamári József. Adminisztrátorok: 1860–76 Frey József, 1877–81 Grűn János, 1881–88 Garay József, 1889–1902 Csilics Bálint, 1890-től Barity János.
