Bátmonostor.
Bátmonostor.
Bátmonostor. VI. Kelemen pápa Becsei Imre fiának, Tőttösnek engedélyt adott 1345-ben, hogy ezen a helyen, a hol már régóta valami klastromféle állott, de a mongoljárás alatt romba dőlt, 12 ágostonrendű remete számára templomot és apátságot építtessen. Az apátság 1526-ig fennállott. Az apátsági templom mellett plébánia-templom is volt Bátmonostoron. Tamás nevű plébánosát 1419-ben említik. Ezt egy Fábián nevű pap erőszakkal kiűzte plébániájáról, mire Csapi Péter hay-szent-lőrinczi prépost Fábiánt kiközösítette. 1453-ban Herczeg Rafael érsek is említi a bátmonostori plébánost. 1475-ben per támadt az apátság és Német László bátmonostori plébános között az apátságnak temetői kápolnája miatt. Bátmonostor közelében voltak a következő, 1526 után eltűnt plébániák Egyházas-Kajánd, Lengyel, ennek plébánosa 1460-ban Keserő Péter, Szent-László és Szeremle. Ennek 1423-ban Mátyás nevű plébánosát említik. Szeremlét a török idő alatt lakói elhagyták s közelebb Bátmonostorhoz építették a mai Szeremlét, mely most Bátmonostor filiálisa. 1724-ben 30 magyar család költözött ide s evvel mint hitközség ismét feltámadt. Szintén Grassalkovich herczeg bajai uradalmához és kegyurasága alá tartozott. 1864-ben akkori birtokosától, gróf Zichy-Ferraristól a község lakói a birtokot megváltották s úrbéri közbirtokosság czímén bírják a kegyúri joggal együtt. Őfelsége a kegyúri jogot 1875-ben 22103. sz. alatt ruházta a közbirtokosságra. Az adományozólevél szerint a plébános-választást és bemutatást annak 40 választott tagja az érsek hármas jelölése mellett gyakorolja. 1908-ban a közbirtokosság a kegyúri terheket az érseki hatósággal kötött egyezség szerint megváltotta és a kegyúri jogról lemondott. A török idő után az apátsági templom romjai még állottak, ennek szentélyét tetővel látták el, a hol azután az isteni tiszteletet tartották. Mostani templomát 1761-ben Grassalkovich herczeg építtette, mint kegyúr, Szent József tiszteletére, a régi apátság és templom anyagából, melyet lőporral robbantottak szét, egyben a falut is negyedórányira a Dunától beljebb helyezték át. A templom térfogata 35˙75×20˙75 m. A templom 1823-ban villámcsapástól leégett, de újra restaurálták. Bátmonostor, mint filiális, 1722-től a bajai magyar plébániához tartozott, 1751-ben Baracskához csatolták, plébániáját 1770-ben szervezték. A hívek száma 1780-ban 660, 1908-ban 2682. Plébánosok: 1771–78 Kovács András, 1779–84 Szabó András, 1785–88 Bényi István, 1789–1804 Horváth Mihály, 1805–12 Szőke Imre, 3221813–30 Bekecs László, 1831–42 Herold János, 1843–49 Laczkó Antal, 1860–74 Bódy Ferencz, 1875–76 adminisztratúra, 1877–87 Vlahovits Mór, 1889–92 Scharfenberger Sándor, 1893–1904 Novák Ferencz, 1905-től adminisztrátor Kozák József.
