Szabadka.
Szabadka.
Szabadka. Már a XV. században tekintélyes plébánia volt. Váradi Péter érsek 1446-ban Szabadka várost a papi tizedek miatt tilalom alá vetette s erről Lukács szabadkai plébánost értesíti. A török hódoltság alatt magyarok és bunyeváczok lakták, a kiket a szegedi ferenczrendűek gondoztak lelkileg. Az 1686-ban bevándorolt bunyeváczok legnagyobb részt ismét idetelepedtek, a kik között szintén a szegedi ferencziek folytatták a lelkészkedést. A lelkészek közűl különösen Sándor atya emléke maradt fenn, a ki 1692-ben a mellé rendelt négy más atyával jó és balsorsban híven kitartott közöttük. 1695-től találunk állandó lelkészt Szabadkán. Akkor már ott lakott P. Guganovics Jeromos szegedi ferenczrendű atya a kúlának nevezett régi vár egy kis szobájában. A kastély egy földszinti nagyobb helyiségét gróf Volkra királyi biztos már 1686-ban átengedte kápolnának, s ezt P. Guganovics idejében is e czélra használták. 1710-ben a kalocsai érsek a plébánia vezetését Almás, Mélykút és Jankovácz filiálissal végleg a ferenczrendűekre bízta, kik azt 1773 szeptember 30-ig vezették, midőn a plébániát világi papoknak adták át, a ferencziek pedig rezidencziájukat tovább is fenntartották. A plébános a mindenkori házfőnök volt, de invesztitúrát nem kapott. A ferenczrendieknek még ma is fennálló templomát 1723-ban abból a régi várból alakították át, a melynek földszinti helyiségében az isteni tiszteletet addig is tartották. Utóbb a templomot kibővítették és czélszerűen átalakították. A plébánia 1773-ban világi papoknak adatván át, a plébánia templom felépítéséig az 1738-ban épült Szent-Rókus kápolnája szolgált plébánia-templomúl 1798-ig, midőn a mostani plébánia-templom építését befejezték. Ennek térfogata, 61×26 m és Szent Teréz tiszteletére van fölszentelve. A plébánia kegyura Szabadka szabad királyi városa, a mely e jogot már 1743-ban nyerte, a midőn kiváltságolt kamarai mezőváros lett. 1772-ben szabad királyi várossá tétetvén, ezt a jogát kiváltságlevelében is megerősítették. A plébánost a folyamodók közül szabadon választják a városi képviselőtestület katholikus tagjai. Minthogy Szabadka plébániájának hívei a vele egybekapcsolt Sándor és Ludas helységekkel oly nagy számmal voltak, hogy azokat egy plébániáról nehéz volt pasztorálni, a helytartótanács már 1787-ben kiadta a városi tanácsnak a rendeletet, hogy Szabadkán több plébániát alapítson. A rendelet foganatosítását azonban a város 1828-ig elhalasztotta, a midőn ismételt sürgetésre még két plébánia alapítására a tervet elkészítette, melyet azonban csak 1841-ben vittek keresztül. Ez évben szervezték a Szent-György- és Szent-Rókus-plébániát; Szent-Rókuson imaházat, Szent Györgyön pedig ideiglenes templomot építettek. A Szent-Rókus-plébánián 1896-ban, a Szent-György-plébánián pedig 1898-ban építtetett a város díszes plébánia-templomot gót-stílusban, az előbbit 47˙5×26˙5 m, az utóbbit 51˙5×18˙5 m térfogattal. A szabadkai Szent Teréz-plébánia filiálisai Sebesics, az 1526 után eltűnt Sebestyén-Egyháza. Tavankút szintén 1526 előtti plébánia, temploma most épül, Verusics, az 1526 után eltűnt Veres-Egyháza, Vámtelek, Nagyfény, a hol most templom épül, szintén 1526 előtti plébániák, Györgyén és Radanovácz-puszta, Palics az 1526 előtti Pálegyháza plébánia és a szőlőkben keletkezett négy telep. Határában feküdt még Hímes-Egyház (Emusics) és Kerekegyház (Kerekics) plébánia is. A hívek száma 1786-ban 16,894; a Szent Teréz-plébánián 1842-ben 18,000, 1908-ban 22,120, a filiálisokkal 52, 430; a Szent Rókus-plébánián 1842-ben 8000, 1908-ban 9890; a Szent György 340plébánián 1842-ben 8000, 1908-ban 8450. Plébánosok: A Szent Teréz-plébánián 1778–93 Ránics István, a ki 1773–1778-ig adminisztrátor volt. 1793–97 Lukics János; adminisztrátorok: 1797–1798 Radicsevics Mátyás, 1799–1803 Bednarics Pál; plébános: 1803–16 Szucsics Pál; 1816–23 ismét adminisztrátorok vezetik a plébániát: 1816-ban Sebetics Simon, 1817–19 Steiniger József, 1823-ig Csanádi Imre; azután plébánosok: 1823–31 Sárcsevics Pál, 1832–54 Czorda Béla, 1855–56 Szép Ferencz, 1856–84 Probojesevics János, 1885–1906 Mamusich Mátyás, 1901 óta Mamusich Félix. A Szent György-plébánián: 1841–56 Dubicsanacz György, 1852–65 Neszmér Dániel, 1866–72 Kővágó György, 1873–89 Progbojcsevics Fülöp, 1891–1900 Mamusich Félix, 1901-től Jeszenovics János. A Szent Rókus plébánián: 1841–59 Baics József, 1860–69 Hoffmann Péter, 1870-től Mokossai Mátyás.
