Kula.
Kula.
Kula. A török idő alatt e helyen állott földvárba bunyeváczok és szerbek telepedtek, a kikhez 1740-ben magyar, 1780 körül német családok is települtek. A török hódoltság után a híveket lelkileg 1749-ig ferenczrendű szerzetes gondozta, a ki 1720-ban már állandóan Kulán lakott és ez évtől az anyakönyveket is vezette. A magyarok letelepedésével 1749-ben plébániáját is szervezték Szivácz és Verbász filiálisokkal. Ez évben imaház is épült, mely 1777-ig volt használatban, a mikor a kincstár, mint kegyúr, templomot építtetett, melyet 1825-ben bővítettek. Térfogata 41˙5×14 m. Szent György tiszteletére van fölszentelve. A plébániát 1790-ig adminisztrátorok vezették. Filiálisa Keresztúr, mely 1526 előtt plébánia volt. A hívek száma 1781-ben 1250, 1908-ban 6204. Adminisztrátorok: 1743–48 Kalinka György, 1748–49 Pauletits István, 1750–52 Püspöki János, 1752-ben Nádaskai Mihály, 1753–56 Haller Péter, 1757–59 Fábri András, 1759–60 Gyuroska István, 1760–62 Győri Imre, 1763–64 Mezer János, 1768–69 Lukits János, 1770–87 Dekán Ferencz, 1787–88 Eller József. Plébánosok: 1790–1805 Nagy Antal, 1806–1808 Polyák László, 1809–29 Chalupkai Ferencz, 1830–50 Langwieser József, 1851–56 Klacsányi Zsigmond, 1857–87 Szakácsi Sándor, 1888–1902 Hoffmann Károly, 1903–07 Mladomiczky Vincze, 1908-tól Kersch Mihály.
