Bács.
Bács.
Bács, 1526 előtt a kalocsai érsek bácsi székhelye volt. 1526 előtti plébániatemploma Szent Miklós tiszteletére volt felszentelve. A ferenczieknek 1301-től van itt kolostoruk. Templomuk a XIII. században épült. Ibrissimovics püspök 1649 évi bérmaútján itt 180-at bérmált. 1687-ben a Boszniából betelepülő sokaczokkal boszniai ferenczrendiek is érkeztek, kik a török idő alatt elnéptelenedett bácsi zárdát ismét életre keltették. 1764-ben az érsek az itt lakó szerbeket Déronypusztára, a tótokat pedig a Derzsa és Nagy-Bancsa területéből telepített Bács-Újfalura tette át, a sokacz és magyar őslakókhoz pedig a várdombon német iparosokat telepített. Bács körül feküdtek: Nagybancsa, Mindszent, Marhal és Garé plébániák, továbbá a derzsi és félegyházi prépostság, a melyek 1526 után eltűntek. Plébánia templomul 1766-ig a ferencziek temploma szolgált. Ez évben a plébánia világi papokra bízatván, egy sövénykápolna szolgált plébánia templomul, a melyben azelőtt a szerbek tartották isteni tiszteletüket. Mostani templomát a kalocsai érsek, mint kegyúr, építtette 1773–80-ig Szent Pál tiszteletére 50˙5×20˙25 m. térfogattal; 1838-ban restaurálták. A Dunabökény felé vezető úton a Mosztonga mellett áll Szent Antal kápolnája, mely az 1526. előtti időkből származik. 1770-től eremita gondozásra volt bízva. Mint búcsújáróhelyet, Szent Antal napján a környék hívei sűrűn látogatják. A kálvárián 1830-ban Klobusitzky érsek építtetett kápolnát, melyet a hívek 1863-ban restauráltattak. A hívek lelki gondozását a török idő alatt és után is a boszniai barátok végezték 1766-ig, a midőn a plébániát világi papoknak adták át, azt azonban 1780-ig két 331helyi káplán vezette; 1781-től plébánia. Az anyakönyveket a ferencziek 1713-ban kezdték vezetni. Helyi káplánok: 1766-ban Ránits István és Ikotits Bazil, 1761–71 Tamás György, 1767–69 Ikotits Bazil, 1771–78 Mihalyevits Pál, 1775–81 Vilov István, 1770–75 Kováts György, 1775–81 Pinka Mihály, 1774–80 Erdélyi István, 1781-ben Firán Miklós. Plébánosok: 1782–99 Gaslevits Ferencz, 1800–03 Potegits József, 1804–13 Bednanits Pál, 1814–19 Polareczki Bálint, 1850–55 Terszkics Mátyás, 1856–60 Samanovics István, 1861–89 Balog György, 1890–1901 Garay Károly, 1902-től Evetovics János.
