Lelkészkedés és istentisztelet rendezése.
Lelkészkedés és istentisztelet rendezése.
A lelkészkedést a plébániákon világi papok hiányában a Szent Ferencz-rend szerzetesei végzik, egy-két helyen világi papokat is alkalmazott Patachich. Világi pappal a bajai magyar és az újvidéki plébánia volt betöltve. Kellett tehát papok neveléséről is gondoskodni, s e czélból 1733-ban Kalocsán papnevelőintézetett alapított. Első növendékei leginkább bölcsészetet, vagy már máshol theologiát végzett ifjak voltak, kiket egy-két év alatt papokká szentelvén, az új plébániákra helyeztek ki. Így idők múltán valamennyi plébániát a kalocsai papnevelőből kikerült papokkal töltöttek be. A Szent Ferencz rend szerzetesei, régi jogaikra hivatkozva, Patachich emez intézkedésének ellentállottak. Patachich 1735-ben a királyhoz levelet intézett, melyben azt panaszolja, hogy, ha a filiálisokon plébániákat nem szervezhet, ha a ferencziek a plébániákon megmaradnak, a hívek pasztorácziója hiányos lesz és hiába tartja fenn nagy költséggel a papnevelőt, mert az abból kikerült papoknak nem talál alkalmazást. Erre a király elrendeli, hogy a ferencziek csak annyiban alkalmazhatók a plébániákon, a mennyiben ezt a világi papok hiánya megkívánja. Patachich érsek utódjai is így cselekedtek. Az újonnan felállított plébániákon világi papokat alkalmaztak, és Batthyány József érsek, bár küzdelemmel, a bajai, szabadkai, bácsi és zombori plébániákat is világi papok vezetésére bízta.
A lelkipásztorkodást és isteni tiszteletet Patachich Gábor érsek az 1738-ban tartott egyházmegyei zsinaton hozott határozatokkal és az ezek alapján kibocsátott egyházmegyei statutákkal rendezte, melyek mind a világi, mind a szerzetesi plébániákra kötelezők voltak. Előzőleg kánoni látogatást tartott az egyházmegyében, s az ez alkalommal gyűjtött adatokat és tapasztalatokat a zsinati határozatok és statuták megalkotásánál felhasználta. Azok 1. pontja a közönséges és ünnepi istentisztelet tartását szabályozza; előírja a litániák, körmenetek és hálaadó isteni tiszteletek tartását, a szentséggel való körmeneteket s a temetők tisztántartását. A 2, pont a harangozást isteni tiszteletre, temetésekre s egyéb alkalmakra szabályozza. A 3. pont az egyházi ruhák és edények megőrzését a sekrestyében és ezekről leltárak készítését írja elő. A 4. pont a templompénztár kezeléséről gondoskodik. Az 5. pont a plébános párbér- és stóla-jövedelmét írj a elő, alapút az előzőleg tartott kánoni látogatás jegyzőkönyvébe felvett dioecesan contractusokat véve. A 6. pont a kántor és a tanító kötelmeit írja elő. A 7. a hívek kötelmeiről szól plébánosa iránt. A 8. a plébánosnak mind papi, mind plébánosi kötelmeit körvonalozza. A 9. pont mindezeket a szerzetes papokra is kötelezővé teszi.
