A bácsi káptalan.
A bácsi káptalan.
A bácsi székhely felállításával s a székesegyház felépítésével egy időben Fábián érsek Bácsban a káptalant is szervezte. Egyben annak jogviszonyát a kalocsai káptalanhoz is meghatározta, azt székeskáptalanná és evvel a kalocsaival teljesen egyenjogú és ettől független testületté emelvén. Föltehető, hogy a pápa az érseki székhely és székes káptalan megerősítő bullájában a két káptalan eme jogviszonyát is megerősítette és a két káptalant egy főpásztor alá egyesítette, a kinek tanácsosai és segítői voltak az egyházmegye kormányzatában. Világosan kifejezi e jogviszonyt István érsek (1367–1382) a pápához írt levelében, melyben a bácsi káptalan jogainak és méltóságának elismerését kéri a pápától. Azt írja a pápának, hogy a kalocsai és bácsi egyházak székesegyházak s mint ilyeneket, már ősidőben pápai hatalommal egymással kánonilag egyesítették. Ha széküresedés esetén érsekválasztás volt, az érsekválasztásban a bácsi káptalan is részt vett. Mivel azonban a pápai okirat, mely az ilyetén egyesítésről szólott, elveszett, kéri a pápát, hogy alkalmas módon intézkedjék, hogy a jövőben kétely ne merülhessen fel az egyesítésről, és arról is, hogy a bácsi egyház székesegyház.
E jogviszony következtében tehát a bácsi káptalan abban az időben, midőn hazánkban a káptalanok érsekválasztási joga fennállott, az érsekválasztást a kalocsaival együtt, de mint külön testület gyakorolta. Az érsekválasztásra rendesen Kalocsán gyűlt össze a két káptalan; kivételesen Háj-Szent-Lőrinczen. Ezt mutatják a pápai oklevelek. A pápák a bácsi káptalan eme jogát mindig elismerték, s ismételten megerősítették. Így 1201-ben III. Incze pápa a bácsi prépost és káptalan jogait, melyekkel eddig bírtak, újra megerősíti. A káptalan első székesegyházát Fábián építette 1094-ben. Alapjait Henszlmann Imre dr. Haynald érsek alatt 1872-ben a mai bácsi temetőben felfedte. Kisebbszerű téglaépítmény volt, építési idejét a XI. század végére teszi. Lajos királynak egy leveléből tudjuk, hogy ez a templom 1351 április 30-án leégett és vele a káptalan birtokairól szóló több oklevél is.
Ez időben a bácsi vár, melyet Róbert Károly széküresedés idején 1337–1342 között kiépített, az érsek birtokába ment át. Ekkor épült a várban szép nagy templom, az érsek és káptalan a várba költöztek s ezt használták ezentúl székesegyháznak. A bácsi káptalant 1158 április 20-án említi először II. Gézának egy Bácsban kelt szabadalomlevele, melyben Obsa dékán, Esau éneklő kanonok, Cheke, Benjamin áldozárok, Jonathan, Azarián „s több más kanonokok” mint tanúk szerepelnek. A káptalan ez időben még Szent Chrodegang szabályai alatt, monostori életet élt, a mint a fentemlített kanonokok nevei is mutatják. Mint önálló, teljesen kifejlődött testülettel 1211-ben találkozunk vele, mert ez időben, mint hiteles hely, már működésben van.
A kolumnáris kanonokokon, préposton, olvasó, éneklő és őrkanonokon, a bácsi, szerémi és szegedi esperesen kívül változó számmal voltak egyszerű kanonokjai, a kik az alsóbb papi rendekre felszentelve, a kórusban részt vettek s az isteni tisztelet és hiteles helyi működésnél segédkeztek. A XV. század folyamán a prépostok, mint az országos rendek tagjai, országos ügyekben lévén elfoglalva, helyettest állítottak. Így ez időben a bácsi prépost nagyprépost czímen szerepel, helyettesét kisprépostnak czímezték.
Miután a bácsi székhely területe a kalocsaitól teljesen független volt, az egyházkormányzatban az érseket gyakran a vikárius helyettesíti, a ki a három főesperessel a székhely területén a jurisdikcziót gyakorolta. A kántor és lektor a káptalani iskola és papnevelés teendőit végzik, helyetteseik a XV. század folyamán a szublektor és szubkántor. Országos életünk fontos tényezője volt a bácsi káptalan, mint hiteles hely. 1212-ben mint ilyen már működésben van. Pecsétjét már 1211-ben említik. Számtalan kiadványa maradt fenn, s gyakran fontos szerepet vitt országos ügyekben is.
A káptalan fénykora a XV. századba esik, a midőn az érsekek országos okokból majdnem állandóan Bácsban laktak s Bács várának is nagyobb jelentősége volt. Ez időben volt tagjainak a száma is legnagyobb, műveltségük magas fokon állott. Tagjai a külföldi egyetemeket keresték fel, prépostjai gyakran országos hivatalokat viseltek és sűrűn találkozunk tagjai között magiszterekkel és dekretorum doktorokkal. A káptalan, ámbár csak közvetve, az érseki birtokokból, királyi adomány utján bírván javadalmát, az ország védelméből is kivette 299részét. Eradius, bácsi főesperes Ugrin érsekkal a sajómezei ütközetben leli halálát. Az 1498. évi XX. t.-cz. szerint a bácsi káptalan a haza védelmére 50 lovas katonát állított. Ily csapattal maradt Palisnai György bácsi prépost is a mohácsi csatatéren.
A káptalan birtokairól kevés adatunk van. 1094 után sem a bácsi, sem a kalocsai káptalannak még nem voltak saját birtokai. Ellátását az érseki birtokok jövedelméből nyerte. Tagjai még közös életet éltek, és szorosan az érsek papjai voltak. Hiteles oklevelekből tudjuk, hogy Saul érsektől kapta 1198-ban a kalocsai prépost és káptalan birtokait, s így valószínű, bár adatunk nincs rá, hogy a bácsi káptalan első birtokait is ez az érsek jelölte ki és adományozta az érsekség bácsi birtokaiból. Későbbi oklevelek a káptalan következő birtokait említik: Thamana, Ethe, Piski, Kereki, Mindszent, Szopor, Kürt, Keresztúr, Újfalu, Répásszentkirály, Bács, a mely helyeken a káptalan egész, vagy részbirtokos volt. De bizonyos, hogy több birtoka is volt a káptalannak. Az 1351 előtti birtokaira vonatkozó oklevelek 1351 április 30-án a székesegyházzal együtt elégtek, azért: Nagy Lajos király Szent Pál iránti tiszteletből, a ki a bácsi székesegyház védőszentje, a káptalant birtokaiban és jogaiban újra megerősíti. Ulászló király 1494-ben szintén megerősíti a káptalant birtokaiban. Tagjainak jövedelme következtethető abból, hogy a prépostnak 1319-ben 30 ezüst márka (120 arany forint), a bácsi főesperesnek pedig 8 ezüst márka (32 arany forint) a jövedelme.
A bácsi káptalant a mohácsi szerencsétlen csata utáni hadjáratok és pusztítások temették el. Prépostja, Palisnai György a mohácsi csatatéren leli halálát. Utána 1527 október 13-án Ferdinánd király Egresi Lőrincz, bácsi kustost nevezi ki prépostnak. A török csapatok Buda bevétele után kivonúlván az országból, Bácsot felgyújtották, de a török akkor még nem tett foglalásokat, Bácsot sem tartotta megszállva. A kalocsai káptalan 1529 augusztus 14-én hagyta el Kalocsát; e napon szállották meg Szulejmán második hadjáratának csapatai a várost. A bácsi káptalan is megmaradt Bácsban 1529 január 23-ig. Beriszló István szerbjeinek árulása következtében azonban a vár e napon török kézre került, s evvel a káptalan nyoma vész. A káptalant az egyházmegye restaurácziója alkalmával 1733-ban nem szervezték újra, de, hogy emléke megőriztessék, a kalocsai káptalan ötödik stallumát a bácsi préposti czímre töltik be.
Országos oklevelek a következő bácsi prépostokról tesznek említést: 1201 Névtelen, 1217 Nues, 1229 Demjén, 1237–38 István, IV. Béla király kanczellárja. 1244 Vincze, ez évben váradi püspöknek választották meg, 1247–52 Jób magisten és comes capellae regiae, 1254–79 Benedek, 1282–89 I. Miklós, 1297–99 I. Dénes, 1301–1303 Simon magister, 1308–11 I. Lőrincz, 1319–20 I. Jakab, 1323–1325 I. János, 1333–1336 Beke Péter, comes capellae régiae és a királyi kanczellária titkárja, a király kísérője 1333-ban Nápolyba. 1340 I. Tamás, 1343 II. Jakab, 1344 Choma, 1346–47 III. Jakab, 1351 Perjámosi II. Tamás, 1352–61 Cato László, 1382–89 Névtelen, 1402 Dersi Pál, 1412 György, 1416 III. Tamás, 1417–18 II. János királyi alkanczellár, 1421 IV. Tamás, 1431 III. János, 1443 Bodó II. Miklós, ez évben a veszprémi püspök koadjutora lett, 1469-ben fejérvári prépost. 1457–84-ig Kamoncza Balázs, a husszitizmus első terjesztője a Szerémségben, mint kamonczi plébános. Marchiai Jakab ellene vizsgálatot indítván, Bácsba menekült, a tévtanról lemondott és épületes életet élt. Itt kanonoki stallumot kapott, 1457-ben pedig bácsi nagyprépost lett. 1484 Eszény István, 1492 Váradi Pál, 1503 Czulai Fülöp, 1508 Móré Fülöp, II. Ulászló titkára, később mint pécsi püspök, a mohácsi csatában esett el. 1515 Aranyáni János, szalubriai püspök, bácsi vikárius. 1526 Palisnai II. György boszniai püspök, bácsi nagyprépost a mohácsi csatában esett el, 1526–27 Egresi Lőrincz. Említésre méltó tagjai a káptalannak még 1241 Eradius bácsi főesperes, a sajómezei ütközetben esett el, 1256 Sol olvasó kanonok, Tamás kalocsai érsek testvére, később dömösi prépost. 1470 Matucsinai Gábor, olvasókanonok, később kalocsai érsek, 1475 Istrói István, a boszniai király kanczellárja, 1520 Benedek scopii püspök; olvasó-kanonok és bácsi vikárius.
