Az úrbéri per.

Teljes szövegű keresés

Az úrbéri per.
A tiszai koronai kerület szabadalmazott közbirtokosai 1875-ben úrbéri pert indítottak a város ellen azon az alapon, hogy az 1751. évi jún. 28-iki szabadalom-levél szerint eladományozott jószágokat nem a város, mint ilyen, hanem a közlakosság kapta. A közbirtokosságot a törvényszék kiküldöttje megszavaztatta, mire a törvényes többség az osztás mellett nyilatkozott. A város a pert elveszítette. 1879. szept. 5-én a város ellen zárlatot foganatosítottak. A bíróság 282a járás felosztását kimondotta azzal, hogy 10,000 hold a városi szükségletek fedezésére továbbra is a városé maradjon. És ezzel megkezdődött egy eljárás, a melyhez hasonlót más városok történetében nem találni. Nem az osztás miatt, hanem a csalás, a korrupczió, a haszonlesés megmérhetlen nagysága miatt, a mi csak a város előző éveiben gyakorolt tékozló gazdálkodás gyümölcse lehetett. 18.000 hold elsőrendű termőföld kerűlt kiosztás alá. A járásosztás jellemzésére szolgál a következő egykorú, kivonatos nóta:
Őseink bírtanak nagy legelőt, – Tízszer is felérte a meglevőt, tirajlajlom.
De Berczi nagy észszel kigondolta, – Hogy azt a szegény nép nem jussolta, tirajlajlom.
Azonban el ne hagyj, ó irgalom! – Hibázott is néhol a czirkalom, tirajlajlom.
A járásosztás megakasztotta a fejlődést. A város óriási jövedelmei megcsappantak. A nagy alkotások hosszú időre megszűntek. Csak az 1896-iki királylátogatással tért vissza az alkotási kedv. Ez az év hozta meg azonban a pótadót is, mely azóta, rövid 12 év alatt 50%-ra emelkedett. 1882–1896 között pótadó nélkül gazdálkodott a város.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT