A korona.

Teljes szövegű keresés

A korona.
Az 1751-ben kibocsátott szabadalmi oklevelet 1774 augusztus 1-én követte a második szabadalomlevél, mely az elsőt megerősítette, s a szabadalmakat a betelepűlt magyarokra is kiterjesztette. Az 1790: VII. t.-cz. a szabadalmazott tiszai kamarai kerületet koronakerületté, kincstári koronai jószággá tette, s e törvény életbeléptetésével előállott új viszonyok szabályozása czéljából 1800-ban megjelent a harmadik szabadalom-levél.
E koronakerület, melyhez Zenta is tartozott, ügyeit a vármegyétől függetlenűl intézte, s évenkint bizonyos összeget fizetett a kincstárnak. 1848-ban teljesen megszűnt, s ekkor Zentát is a vármegyéhez csatolták, a váltságdíjat azonban, 2.600,000 koronát, csak 1870-ben fizette ki a kerület. Felszámolása még most is tart, s talán hamar vége is lesz, ha a pörökbe bele nem fullad.
A kamarai kerület szabadalmas viszonyai közt gyorsan halad a fejlődés. Még 1751-ben Mária Teréziától nyerte a város a két országos és a hétfői heti vásárt. 1871-ben kapta a másik két országos és pénteki hetivásárját.
1769-ben óriási tűzvész pusztított a városban, mely alkalommal 729 épület égett le. Azonban kincstári segítséggel hamarosan kiheverte a város a csapást. Egy év sem telt belé, s az elpusztúlt épületek újra felépűltek.
Ez időben alapították a városi levéltárt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT