Palics fürdő.
Palics fürdő.
A városnak közegészségügyi szempontból is igen fontos határrésze Pality (Palics) nyaralóhely és gyógyfürdő, mely a várostól keletre, 3/4 órányira az alföldi vasút és a szegedi országút mellett Sándor faluig terűl el. A környéken levő földek: Tompa és Ludas puszta és az ú. n. tuki ugarok. Hajdan önálló terület volt. Már 1462-ben említik Bajmok, Csantavér stb. falvakkal Palij néven, melyet Mátyás király sok mással együtt anyjának adományozott. E pusztából ezután Pálegyháza falu lett. A török defterek a szabadkai nahijében 1580–82-ben említik fel Pálegyházát 10 adófizető házzal. E Pálegyházából lett a mai szlávosított Pálity vagy Palics, a mely azonban most csak a tavat illeti. Midőn a török hódoltság után Szabadkához kerűlt, nem említik külön pusztának. Az 1743. és 1749. évi kamarai szerződések is, melyek Szabadka földbirtokait felsorolják, csak a Pality tavat ismerik. A Pality tó és neve már a XVII. század végén ismeretes volt. Marsigli 1690. évi térképén az alsó Duna-Tisza közében egy Piligo palust tüntet fel, a mi alatt az olasz mérnök bizonyosan csak Palicsot érthette, mert e tavat a mai Palics tó helyére is rajzolja. Jenő herczeg serege is 1697 szeptember 28-án a Zenta–Kiskanizsa közötti táborából kivonúlt és délben a palicsi tónál újra tábort ütött, de iható víz hiányában másnap tovább vonúlt a sereg Szabadka mellett el egészen Mélykútig. E tó, melynek éjszaki végéhez Szabadka városa az 1850-es években fürdőhelyiségeket és vendéglőt épített, az országnak nagyságra nézve harmadik tava és hivatalosan is gyógyfürdőnek van elismerve. Van gyógyszertára, posta- és távíró-hivatala, iskolája. 1883-ban épűlt itt egy magánkápolna és itt van a városnak mintaszerű földmíves-iskolája. A környéken levő földeken és szőlőkben számos díszes nyárilak épűlt. Magában a tóban a város jövedelmező halászatot is tart. Ujabban Szabadka város Palics gyógyfürdő díszes átépítését vette tervbe.
