Újpalánka.
Újpalánka.
Újpalánka. E helység 1770-ben keletkezett, a midőn Kruspér Pál kamarai adminisztrátor arra kérte a vármegyét, hogy az ópalánkaiaktól elkülönített németeknek engedje át a palánkai határ egy részét. A helység már 1772-ben szerepel. 1786-ban községgé, 1828-ban mezővárossá lesz és vásárjogot nyer. Ipara gyors virágzást ért. 1816-ban a szűcsök; 1817-ben a rézművesek és a pékek; 1822-ben a bocskorkészítők, mézeskalácsosok, kalmárok, ácsok; 1824-ben a borbélyok, 1827-ben a szűrszabók; 1830-ban a kalaposok, 1832-ben a kádárok, 1833-ban a tímárok, 1834-ben a szappanosok, 1837-ben az asztalosok és lakatosok; 1839-ben a vargák és halászok, 1841-ben a német szabók és 1843-ban a magyar szabók kapnak czéhszabadalmat. Ekkor lakossága kizárólag róm. kath. és német volt. Újpalánka első pecsétje 1775-ből való. Az 1900. évi népszámláláskor Újpalánkán van 1899 lélek, 272 ház. Anyanyelv szerint 1759 német, 91 magyar, kevés szerb és tót. Vallás szerint: 1848 róm. kath., kevés ág. ev., gör. kel. és izr. A község határa 5086 kat. hold. Itt van az ország egyik legjobb 173czement-műkőgyára, a hol kiváló színes czementlapokat is gyártanak. 1908-ban épűlt itt egy díszes róm. kath. templom. Van e községben egy nagyobb gőzmalom és egy gőzfürdő is, valamint egy vasúti állomás. Van a községnek egy szép sétánya is, itt áll a Kallós Ede alkotta Szent István király-szobor. Azonkívűl van itt a palánkai állami csikótelepnek egy nagy gabonamagtára. Egy nagyobb és egy kisebb téglagyár és két mészégető kemencze, valamint nagyobb fakereskedések is vannak Újpalánkán.
