II. A KASSA-ODERBERGI VASÚT.
II. A KASSA-ODERBERGI VASÚT.
A kassa-oderbergi vasutnak itt levén kiinduló főállomása, szükségesnek tartjuk, hogy a vasút történetét mely 1895-ben ünnepelte 25 éves jubileumát, főbb vonásaiban itt ismertessük.
A kassa-oderbergi vasut első szakasza, a kassa-eperjesi vonal, 1870. szeptember 1-én nyilt meg. Vonalai a kassa-abos-zsolnai (sziléziai határvonal) magyar fővonal, 286 kilométer, az abos-eperjesi szárnyvonal, 17 km. Az eperjesi-tarnowi vonal eperjes-orlói határszéli része 59 km.
253A vasút kezelése alatt állanak: 1. a Margitfalu állomástól elágazó 7.5 km. hosszu gölniczvölgyi szabványos nyomtávu és a Gölniczbánya állomástól továbbmenő 25.8 km. hosszu keskenyvágányu vasút; 2. a Szepes-Olaszitól elágazó 9.4 km. hosszu szepesváraljai h. é. vasút; 3. a felsőmagyarországi bányatársaság tulajdonához tartozó István hutától elágazó 0,4 km. hosszu bányavasut (lóerőre); 4. a Márkusfalva mellett nyilt pályáról a kutterbachi vasbányába vezető 2.5 km. hosszu bányavasut; 5. az Igló állomástól elágazó 12.6 km. hosszu lőcsevölgyi h. é. vasút; 6. a Porádról elágazó 13.2 km. hosszu poprádvölgyi h. é. vasút, melyből Nagy-Lomnicz mellett Tátralomniczig a 9. km. hosszu tátralomniczi vasút ágazik ki; 7. a 8.6 km. hosszu késmárk-szepesbélai; 8. a 11.2 km. hosszu szepesbéla-podolini h. é. vasút; ezenkívül a Rózsahegynél és Zsolnánál elágazó iparvágányok és a m. kir. államvasutak tulajdonában levő csácza-zvardoni 19.8 km. hosszu vonal magyar része. Eperjesen az eperjes-bártfai h. é. vasút csatlakozik a kassa–oderbergi vasút vonalához.
Az eperjes-orlói vonalat, mely 1873-ban nyilt meg, az eperjes-tarnovi (magyarországi rész) vasuttársulattal az 1879. XXXIII. törvényczikk alapján történt egyesülésből kifolyólag 1879-ben vette át a társaság. A zsolna-határszéli vasutat 1871. január 8-án adták át a forgalomnak; a zsolna-poprádi és a poprád-abosi vonal épitését a franczia-porosz háboru és a munkáshiány késleltette; az elsőt 1871. deczember 8-án, az utóbbit 1872. márczius 18-án nyitották meg. Az utóbbi vonal épitésénél sok akadályt kellett legyőzni; a Hernád völgyében óriási erőfeszitéssel és robbantásokkal kellett utat törni a pályatestnek. A vasút, mely keresztülmegy a Visztula és Duna két vizválasztóján Iglónál és Csorbánál, a Hernádot 7, a Poprádot 2, a Vágot 5 izben hidalja át és az Odera vizválasztójn elhagyja a magyar határt. Összesen 504 áteresztője van; a hidak száma 262; ezek közül 16 nagy híd, melyek nyilása meghaladja a 30 métert; 45 híd 10–30 méter nyilással. Alagut négy van, összesen 1125 méter hosszuságban. Az állomások és megállóhelyek 254száma 75. Mozdonya volt a vasutnak 1894-ben 97 (a magyar részre 85), személyszállitó-kocsija 229 (a magyar részre 146), teherszállitó-kocsija 2795 (a magyar részre 2447). A vasút vezérigazgatója, Ráth Péter törekvésének köszönhető nagyrészben, hogy a csorbai állomástól a csorbai tóig 4.75 kilométer hosszu fogaskerekü vasút épül, mely 1896-ban nyilik meg. E vonalból 3.7 km. hosszuságu fogaskerekü, 1.05 km. pedig adheziós, 1 m. nyomtávval. A vonalból 4.51 kmnyi rész megy lejtőnek. A legnagyobb lejtő 127‰. Egyike lesz ez a legérdekesebb vasutaknak, a mely könnyen hozzáférhetővé teszi a turistáktól már ma is nagyban látogatott csorbai tavat.
KASSA. – A PÁLYAHÁZ.
(Letzter S. felvétele.)
Ráth Péter, Ráth Károlynak, Budapest fő- és székváros főpolgármesterének unokaöcscse, a magyar vasúti szakférfiak sorában régtől fogva első helyen áll. Már a hatvanas években működött a pest-losonczi vasút nyomjelzésénél; onnan a kassa-oderbergi vasút épitéséhez ment át, a hol magára vonta a kormány figyelmét, s meghivták a közlekedési minisztérium vasúti szakosztályába. Később vasúti és hajózási főfelügyelőnek nevezték ki. Baross Gábor ajánlatára a kassa-oderbergi vasuttársaság 1889-ben megválasztotta vezérigazgatójának, mely állásában azóta kiváló sikerrel működik.
RÁTH PÉTER.
