Személyzet.
Személyzet.
A főállomási személyzet számát 1880-ban – a teljes éjjel-nappali szolgálatnak fél éjjelire történt redukálása alkalmával, – megfelelően leszállitották. 1881-ben a kassai táviróigazgatóság Debreczenbe helyeztetett vissza, s a kassai főállomást, valamint a megyebeli többi állomásokat a debreczeni igazgatóság kerületébe osztották be.
A posta- és távirdaintézet egyesítésekor a „kassai posta- és távirda-igazgatóság” személyzeti létszáma következőleg állapittatott meg: 1 igazgató, 1 tanácsos, 1 titkár, 3 felügyelő, 2 fogalmazó, 2 segédfogalmazó, 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számvizsgáló, 2 számtiszt, 4 főtiszt, 87 tiszt, 45 segédtiszt, 9 gyakornok, 36 kezelő, 78 elsőosztályu szolga, 141 másodosztályu szolga, 2 kisegitő szolga és 6 dijnok, összesen tehát 423 fő.
Ebből a kassavárosi postahivatalba 32 főnyi, a kassai táviróállomásra 26 főnyi, a kassai pályaudvari postahivatalba 34 főnyi, a kassa-főutczai postahivatalba pedig 3 főnyi tiszti és szolgai személyzet jutott, Abauj-Szántón pedig – mely hivatal szintén kincstárilag kezeltetett – 4 főből állott a kezelő személyzet.
A kassai posta- és távirókerület összes hivatalainak száma 1887-ben 554 volt, közte 38 kincstári p. és t. hivatal. – Ezek közül Kassán 5 – Abauj-Torna vármegyében pedig 67 hivatal működött. Még ugyanezen évben nyilt meg a krasznik-vajdai és vilmányi postahivatal.
A kassai postahivatalok jövedéki bevétele a következőképen alaklt: a városi postahivatalnál 69,253 frt, a pályaudvarinál 3464 forint, a főutczai postahivatalnál 9795 frt és a ferenczvárosi hivatalnál 1494 forint. E hivatalok összes évi utalvány-forgalma 5 millió 732 ezer forintot tett.
A vármegye területén fekvő postahivatalok jövedéki bevétele 44,971 forintra rúgott.
Az igazgatósági kerület összes évi pénzforgalma túlhaladta a 66 millió forintot; a zárszámadási felesleg pedig 106,127 frtra emelkedett.
A kassai táviróhivatal 1888-ban 11,960 frtnyi jövedéki bevételt mutat fel.
Az igazgatóság vezetésével 1886-ban Raschka János, majd pedig 1887-től Sztankovics Géza posta- és távirdaigazgató volt megbizva; a városi postahivatalok élén pedig Arendarczyk Szaniszló, Morell József, Magas Lajos majd később Riedl János (p. u.) és Droppa József (főutcza) főtisztek állottak.
A kassai sátortáborban 1888-ban uj postahivatal szerveztetett, melynek működési ideje minden évben a katonaság ott tartózkodásának idejére terjed ki. 1889-ben létesült a kassa-máramaros-szigeti és kassa-eperjes-tarnovi uj táviróvezeték.
A tornai vasutnak 1890-ben történt megnyiltával Kassától Tornáig és vissza naponkint kétszer közlekedő kalauzposta-menetet rendeztek be.
A postahivatalok közül, részint a czélszerübb elhelyezés szempontjából, részint a csekélyebb forgalom miatt a fóny-hernád-kércsi, koksó-mindszenti, majd később az aszalói és nagybozsvai postahivatalokat megszüntették, ellenben Hejczén 1890-ben, Somodiban 1891-ben, Stósz fürdőben pedig 1893-ban uj posták állittattak fel.
1891-ben Budapest és Kassa között uj gyorsvonat rendeztetvén be, az nyomban felhasználtatott a postaszállitás céljaira, a mi azzal az előnynyel járt, hogy a budapesti hirlapok Kassán csaknem két órával hamarább lettek kézbesithetők, mint addig.
