Mellékhasználatok.
Mellékhasználatok.
A fán kívül meglehetősen nagy jövödelmet nyújt az erdő az ugynevezett mellékhaszonvételekben minő pl. a legeltetés, a mit a szomszédos községek lakói birnak bérletben, a mi azonban, tekintettel a mindinkább belterjesebbé váló gazdálkodásra, mind kisebb és kisebb térre szorul; ilyen haszonvétel továbbá a makkoltatás, mi a gyakori késői fagyok miatt csak minden 4–5 évben egyszer ölt jelentékenyebb mértéket; ezenkivül a vágásokban a fűhasználat és az erdő arra alkalmas részeiben az épitőkő-, terméskő- és mészkő-fejtés.
A terméskövet városi épitkezésekhez, a mészkövet pedig kitünő minőségü mészégetésre fejtik, jobbára Kisfalu és Kavecsán község lakói. A mész legnagyobb részét szintén a városi épitkezésekhez használják fel.
Az erdei melléktermények közt megemlitendő még a kassai határban a kassai keramit-gyár által használt fehér agyag is.
Az erdők egyik melléhasználatát képezi még a vadászat, mely jogot 262Kassa város egy helybeli társulatnak évi 550 frt bér mellett 40 évre engedett át.
Az itten előforduló vadnemek a következők: őz, nyúl, fogoly, császármadár, fürj, haris, elvétve a magasabb fekvésü erdőrészekben a nyirfajd. A ragadozó és kártékony vadak közül: a medve, vaddisznó, róka, vadmacska, borz.
Az 1894. évben összesen 1020 drb hasznos vad és 429 drb káros vad került teritékre, s e lelőtt vadmennyiségnek hozzávetőleges értéke 1000 frtra tehető.
A felsorolt mellékhasználatokon s mellékterményeken kívül az erdőségek még igen sok más terményt is nyujtanak, melyek a városnak ugyan semmi hasznot sem hoznak, de számtalan szegény család megélhetését könynyitik meg, pl. eper, málna, szeder, áfonya s gomba. Az erdők javára tudandó be ezeken kívül még az erdőkből a város utczáinak és tereinek befásitására felhasznált hárs, juhar és fenyőfácskák és csemeték.
