Kazinczy Ferencz.
Kazinczy Ferencz.
Kazinczy Ferencz már előbb volt törvénygyakorlaton Kassán. 1784-ben br. Orczy Lőrincz Abaujvármegye tiszt. jegyzőjévé nevezvén őt ki, állandóan ott telepedett meg. Kassát huzamosabb időre az első magyar irodalmi központtá tevé. Kazincy Ér-Semlyénben, Biharban született 1759. okt. 27-én, Patakon és Késmárkon tanult s törvénygyakorlat végett rövid ideig Kassán és Pesten tartózkodott. 1786-ban Török Lajos gróf mellé a kassai kerület nemzeti iskoláinak felügyelőjévé nevezték ki, de midőn II. József halála után az iskolákat megszüntették s az iskolaügyet ismét a felekezetekre bizták, 1791-ben elköltözött anyjához Regmeczre. Kassán laktában tették ismertté és kedveltté nevét lirai költeményei az akkor még nagyon csekély olvasó közönség előtt, azután Bácsmegyeije, mely egy Werther-féle német regény átdolgozása volt; ekkor kezdte meg kiadni forditásait, melyek pályájának legértékesebb mérföldmutatói, mert velük vezette be a magyar közönséget az irodalom szeretetébe, az irókat a haladott műveltség forrásainak ismeretébe, általuk fedezte föl szükségét és igyekezett megteremteni föltételeit a költői alkotásokra még kevéssé alkalmas, kiaknázatlan gazdagságában szunnyadó magyar nyelv kifejlesztésének. A Martinovics-féle összeesküvésben való részesség gyanuja miatt 1794. deczember 11-én elfogatván, hét esztendei várfogságot szenvedett Kufsteinban, a Spilbergen és Munkácson. Kiszabadulása után Bányácskára (Széphalom) ment lakni, a hol 1831-ben meghalt.
GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF.
(Orsz. képtár)
