Ipar.
Ipar.
A társulati élet eléggé kifejlett. Első helyen áll egyesületei közt az Alsó-meczenzéfi kovács-ipartársulat, mely a hires régi kovácsczéhből alakult át 1874-ben és ez idő szerint 285 tagja van. Czélja hámor-kovácsipar előmozdítása. Az elnök megválasztása évenkint augusztus 19-én ünnepélyesen megy végbe. Ez alkalomból a tagok a volt elnöknél gyülnek egybe s onnan kettesével mennek az uj elnök lakására. Elől egy fiatal kovácsmester viszi a nemzeti zászlót, utána egy fiatal mester az egyesületi ládát, melyben a társulat és a volt czéh iratai őriztetnek; ezeket követi 6 mester, a kik a czéhtől fönmaradt, ónkancsókat viszik és közvetlen utánok a társulat újonan megválasztott elnöke, mellette jobb oldalán a volt elnök és balfelül a társulat jegyzője. Ezek után következnek kettesével s kor szerint a mesterek. Az uj elnöknél teritett asztal várja őket. A rákövetkező napon, Szent István napján reggel az uj elnök házánál gyülnek egybe, hol a háziasszony melegitett borral várja őket, melylyel éltetve az uj elnököt és annak családját, a már ismert rendben a templomba mennek, ott körüljárva az oltárt, a Mindenhatóhoz könyörögnek áldásért.
A társulat által megőrzött régi iratokból nem derithető ki, mely időben alakult meg a meczenzéfi hámorkovácsok czéhe, mindazáltal érdekes szint vetnek a hámorkovácsok multjára, a czéh hatalmára.
A legrégibb III-ik Ferdinánd (1638–56.) idejéből való, mely az akkori vallásos időkről tanuskodik. Az 1. §. a czéhz zászlajáról szól; meghatározza, hogy az egyik oldalán Magyarország védőasszonya, Szüz Mária, a másikon a czéh védőszentje, a „szent három király” legyenek festve. A 26. §. Szerint csak róm. katholikus lehet a czéh tagja. Az utolsó 27. §. kötelességévé teszi a czéhnek, hogy az összes büntetésekből a negyedik fillér a templomot illeti, azonkivül viasz is.
Utána következik 1693-ból egy megujitott rendszabály a hámorkovács-segédek számára. Sok olyan tartalmaz, a mi a mai ifjuságnak is csak javára válnék. Szerénységre és tisztességtudásra való nevelést. Mindjárt az elején el van mondva, hogy a fiatal ember miként tartozik a gyülések alatt asztal mellett ülni, ha az asztalt könyökével csak megérinti, 1 font viaszra van elitélve. De a mint voltak a társadalommal szemben kötelességei, úgy voltak jogai is. Viselhetett sarkantyut, csakhogy annak mindig fényesnek kellett lennie, valamint fényesített botot. Vasárnap a vecsernye után a pinczéknél 9 óráig kitánczolhatta magát.
A czéh hatalmáról tanuságot tesz a czéh 1820. febr. 27-én kelt rendelete, mely a czéhszabály ellen vétő mesterre is 12 botütést rendel. A mesternek nem szabad naponta többet késziteni, mint 12 darab ásót vagy kapát és 3 darab szántóvasat. A kereskedőnek sem volt szabad mással, mint meczenzéfi áruval kereskedni.
ALSÓ- ÉS FELSŐ-MECZENZÉF./k>
(Saját felvételünk)
A czéhtől fenmaradt ón- és ólomkancsók az 1790-et követő időkből valók. Velük 325mérték az igazságot. Ha ugyanis csekély volt a vétség, a legkisebb kancsóval mely kb. 1/2 literres, kellett a bünösnek végig mennie az utczán s abban a czéh előljárósága számára a kijelölt korcsmából saját pénzén bort hozni. A legnagyobb kancsó, mely mintegy 3 literes, patkó alaku.
A kovácsczéhbe tartoztak a szögkovácsok is. Az 50–60-as években vagy 300-an voltak, tehát többen a hámorkovácsoknál. Miután azonban a szögek gyárilag gépek segitségével nagyban állittatnak elő, a szöggyártás itt jóformán megszünt és a szögkovácsok legnagyobb része Amerikába vándorolt ki; vándorolnak a hámorkovácsok is, a miről a város lakosságának az utolsó tiz esztendőben való nagy csökkenése tanuskodik.
