Szádvár.

Teljes szövegű keresés

Szádvár.
Bebek György azonban csakhamar cserben hagyta János Zsigmondot is, és meghódolt a királynak, hogy visszakaphassa tornai és gömöri birtokait. Schwendi Lázár, az akkori felső-magyarországi főkapitány, gyanakodva fogadta a meghódolást és óvóintézkedéseket tőn, miért is Szendrőről eltávolitotta Bebek katonáit és Bebek György feleségét, a Szádvárban levő Patócsy Zsófiát, felszólitotta a vár átadására. Schwendi, hogy elvágja Szádvár utját, Jabloncza és Szögliget felől gyorsan egy-egy váracsot épittetett s azokat katonáival rakta meg. Patócsy Zsófia ettől sem ijedt meg, hanem követeket küldött férjéhez, hogy segedelmet hozzon; a míg az megjön, el van tökélve, hogy megvédelmezi a várat utolsó emberéig. Bebek György jobbnak látta az alkudozást, követet küldött 522Schwendihez Kassára, kérve őt, járjon közben a császárnál, hogy az fogadja vissza kegyébe, adja vissza továbbá Szendrőt s fizesse ki azt a 40,000 aranyat, melyet váltságdijképen Erdély fizetett érte a töröknek, végül adja neki a Magyarország határán levő Szakolczát, hogy ott feleségét biztosságba helyezhesse. Bebek azonban csak időt akart nyerni az alkudozással, mert azalatt tovább is érintkezett János Zsigmonddal, mit a kezdettől fogva bizalmatlan Schwendi megtudván, rendszeres ostrom alá fogta Szádvárt. Alig kezdődött meg a vár vívása, megtudta, hogy Bebek Füleken van s onnan háromszáz válogatott magyar és török harczossal készül Szádvárt fölmenteni. Schwendi a Forgách Simon által elfogott három Bebek csapatjabeli lovastól Bebek György egész tervét kitudván, minden utját idejekorán elállittatá, mire Bebek reményt vesztve, visszafordult. Patócsy Zsófia hősiesen védte a várat, több ostromot visszavert, a császáriak támadó műveit apró ágyuival ismételten összerontotta, de végre tarthatatlanná vált helyzete s kénytelen volt alkuba bocsátkozni Schwendivel. A Forgách Simon közbenjárására, Patócsy Zsófia küldöttjével, Wesselényi Farkassal, Bebek egyik régi lovassági vezérével megállapitott föltételek szerint Patócsy Zsófia minden kincsével és podgyászával kivonulhatott a várból s annak elszállitására Schwendi előfogatokat rendelt; az ágyukat és hadi szerelvényeket azonban át kellett adnia a császáriaknak. Patócsy Zsófia szabadon mehetett Tornára s innen bárhová.
A mikor a vár átadása megtörtént, s Bebekné Tornára vonult, Bebek György már Rima-Szombatnál állott egy török csapattal, melylyel meg akarta támadni az ostromló sereget, hogy legalább a háromszáz fogadott katonát a várba vethesse. Bebek Szádvár elestéről értesülvén, visszafordult s hőslelkü nejével, kit fogsága óta nem látott, Erdélybe, János Zsigmondhoz utazott.
Szádvárnak 1566-ban történt elfoglalása után Bebek többi vára is Schwendi kezébe jutott. Bebek György nemsokára meghalt s benne családjának magva szakadt. A tornai vár tulajdonosa és Torna vármegye főispánja a csanádvármegyei származásu Magócsy Gáspár lett, a ki a koronára szállott Torna várát úgy vette meg, s a ki egyuttal Bereg vármegyének is főispánja és mind Miksának, mind Rudolfnak kedvelt embere volt.
Torna vármegye Bocskay és Bethlen hóditásai alatt is mindig királyi birtok maradt; a bécsi és a nikolsburgi béke szerint ez volt az erdélyi fejedelmek magyarországi birtokának határa; Bethlen Gábor Abauj vármegyét haláláig birta, de Torna II. Ferdinándé maradt.
A véghelyek megerősitéséhez szolgáltatandó közmunkáról szóló 1602., 1613., 1622-iki s még többször megujitott törvények szerint hol Szendrőhöz, hol Diósgyőrhöz kellett Torna vármegyének munkásokat küldeni; Abauj vármegyét Ónodhoz rendelték, 1618-ban Torna vármegye Putnokhoz tartozott ingyen munkát adni.
Szádvár Bebek halála után Csáky István, majd Rákóczy György birtokába jutván, Thurzó György nádor Rákóczy Györgytől elvette és hetesi Pethe Lászlónak adta. Ebből hosszadalmas pör keletkezett, melylyel az országgyülés is kénytelen volt foglalkozni. Rákóczy László jogot tartott Szádvár birtokára, nemkülönben a hetesi Pethe-örökösök is. Az 1646: 110. törvényczikk meghagyta a nádornak, hogy ítéletet tegyen. Hogy minő eredménynyel járt el nádor, mutatja az, hogy nyolcz év mulva ujra kénytelen volt ezt az országgyülés elrendelni.
Torna várát a magtalanul elhalt Magócsy Gáspár után unokatestvérei, Gáspár és Ferencz örökölték, oly feltétellel, hogy ha ők is magtalanul halnának el, nővérük, Margit örökölje, a kinek Kátay Ferencz volt a férje, s ha történetesen ő is örökös nélkül marad, akkor Magócsy Dorottyának, az örökhagyó I. Gáspár nővérének Móricz Lőrincztől született unokája legyen a vár birtokosa. II. Gáspár és Ferencz csakugyan örökös nélkül haltak meg. A várat a végrendelet értelmében Móricz Borbála és Anna örökölték. Borbálát Keglevich Miklós, előbb báró, majd gróf, nőül vevén, Torna vára 1677-ben Keglevich Miklós tulajdonába ment át. Ez időtől fogva főispánok is a Keglevichek lettek Tornában.
A Thököly-féle fölkelés alatt 1678-ban magyar és német őrség volt a várban. A magyar őrség leölvén a német katonákat, Thökölyhöz pártolt. De már a következő évben, 1679-ben, Leslie tábornok megostromolta. I. 523Lipót elrendelte a vár védő műveinek szétrobbantását s azóta romokban hever, noha donjonja és egyes osztályai még elég jó állapotban vannak.
A Myskovszky Viktor által fölvett alaprajzban következő részek tünnek ki: A várba egyetlen út vezet az egyetlen főkapuhoz (D), melyen át először is az előudvarba jutunk. Innen az E kapun 1 1/2 méter széles folyosóba vagy sikátorba lépünk (G), mely a várépületet minden oldalon övezi. Ezt kisebb kapuzatok (g, g, g) védték, Rajta keresztül a belső udvarba jutni (H), melyet úgy, mint a bejárást, egy tömör, vastag falazaton, négyszögletü, felső emeletén lőrésekkel ellátott őrtorony (donjon) védett (C). A vár főépülete három emeletből állott; a földszint dongaboltozatra volt véve. A lovagterem valószinüleg az A-val jelölt volt, melyből a B lakóhelyiség nyilt. A vár többi helyisége F-fel van jelölve. Az M, M jelzésü épületrész talán a cselédség lakása volt. A várba vezető utat L körbástya védte, az utvonal alsó részét a K bástya lőrései. A hegy meredeksége eléggé megvédte a homlokzatot, miért is csupán két kisebb szögletbástyát épitettek erősitésére (II.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT