Hallstatti és La Tčne korszak.
Hallstatti és La Tčne korszak.
A hallstatti korszakra következő ugynevezett La Tčne-korszak már a történelmi idő kezdetére esik és egykoru a kelta faj hazánk területén való terjeszkedésével és megtelepedésével. Ez a korszak a Krisztus születését megelőző három-négy s a Krisztus születése utáni egy-két századot magában foglaló félezredévre terjed ki. Ezen időben a Kárpátok azon részében, mely a mai Abauj-Torna vármegyét is magában foglalja, Tacitus szerint (Germ. 43.) egy gall törzs, a bányaműveléssel, különösen vastermeléssel foglalkozó kotinok telepedtek meg, kik aztán a Krisztus születése körül egy időtájban nyugat és kelet felől terjeszkedő germán eredetü kvádok és ural-altáji jazigok adófizetői lettek. Az ő emlékeik közé számíthatni azt az egyetlen hiteles kelta leletet, a Gata árokban nagy agyagedényben összehajtogatva talált vaskardot, mely valamelyest kiegyengetve a kassai muzeumban látható; e lelethez tartoznak még a jellemző vaskések, a kardhüvely pántjai, egy pajzsfogantyu, több csat s egy ezüsttel kivert lándzsa. E korszakból valók továbbá a szent-istván-baksai halmok, melyek a rómaiak Pannoniában való uralmával egykoruak s időszámitásunk első szakába tehetők. Szakszerüen eszközölt felásatások e halmokban czölöpökből alkotott sírkamrákat deritettek föl, a minők hazánk több helyén is előfordultak már s ez utóbbiak szerencsésebb leletei tájékoztattak bennünket azok kora felől. Bár Abauj-Torna vármegye területén szórványosan akadni római származásu érmekre és tárgyakra, a rómaiak uralmáról itt e vidéken még sem lehet beszélni, mert bizonyos az, hogy e terület római provinczia sohasem volt.
A HORVÁTI LELET.
A rómaiak politikai és kulturális határa azonban Trajanus hóditásai után, a Kr. u. II. században, midőn a magyarországi barbárok két leghatalmasabb népe, a kvádok és jazigok a birodalom „szövetségesei” lettek, ezen vidékre is kiterjedt, sőt valószinü, hogy egyes gyarmatosok is letelepedtek a barbárok között. Tudjuk p., hogy a sárosmegyei dubniki opálbányákat ismerték és művelték a rómaiak.
A Kr. u. II. százada utolsó harmadában megváltoztak e viszonyok. A cseh erdőktől a Dnyeperig a Kárpátok egész vonalán feltámadt a barbárság 472a rómaiak ellen és a majdnem két évtizedig tartó háboruban a római hatalom visszaszorittatott a dunai vonal mögé. De egyszersmind eltünnek a kotinok is, kikről az egykoru Dio Cassius irja, hogy e háboruk alatt teljesen kipusztultak.
Az egész Kárpát-menti vidéket most az Odera és Visztula forrásvidékén tanyázó ligiakból alakult germán törzsek szállják meg, a kik ezentúl vandal néven ismeretesek s egész az erdélyi Kárpátokig terjeszkednek.
