Mai város. Templomai.
Mai város. Templomai.
Az utczák elnevezésére különben még két szántói nemesi családnak is befolyása volt. Igy a Szobonya-sort a Szobonya nemesi család, a Kazinczy-sort pedig a Kazinczy-családról nevezték el. Róm. kath. temploma egyike a vármegye legrégibb épitészeti emlékeinek. Épitésének ideje ugyan nem határozható meg, de épitési modora és alakja a XIII. századra vallanak. Az egyház anyakönyve csak 1736-tól kezdve van meg. A hitujítás idejében a reformátusok kezébe került, de 1751-ben ismét visszakapták a katholikusok. A reformáczió alatt sok zaklatásnak volt kitéve a város, mert többször változtak földesurai. A XVII. században Rákóczy-birtok volt, mint ilyen került Bretzenheim Károly tulajdonába, a ki sárospataki uradalmához csatolta. Majd eladta Trauczon herczegnek, a ki Trauczonfalut is épitette Zemplénben: ő telepítette a husz házba a ma is ott lakó szászokat. Van azonkivül még csinos gör. kath., ev., ref., ág. evang. temploma és zsinagógája. Itt van a járás főszolgabirói hivatala, járásbiróság, telekkönyv, adóhivatal, kir. közjegyzői hivatal, pénzügyőri hivatal, pénzügyőri szakasz, pénzügyőri biztosság. Egyesülete kettő van, a „Kaszinó” és a „Társalgókör”. Fő kereskedelmi czikkei bor és gabona. Pénzintézete az „Abauj-szántói gőzmalom”, mely teljesen a mai kor igényeinek megfelelően van berendezve. 1894-ben válságba került s enyészet fenyegette, de özv. gróf Zichy Rezsőné megvásárolván ismét üzembe helyeztette.
ABAUJ-SZÁNTÓ. – A HAGYALJAI BORPINCZÉK.
(Saját felvételünk)
A városban van kisdedóvó, 5 felekezeti iskola, jól fölszerelt szegények háza. Van kénes fürdője is. Határában épitésre nagyon alkalmas anyagot adó kőbánya, ezenkivül a községnek saját téglaégetője van.
