Renaissance.
Renaissance.
A renaissance már a XV. században sem ismeretlen a városban. A mult század végén épült városháza lépcsőházába van befalazva a kassai születésü Szathmáry György érsek czimerével ékesített kőlap, melyen gyümölcsökből font füzér van. Alul renaissance keretben distichon s az 1492. évszám római jegyekkel: Az emléktáblát a még élő érsek (meghalt 1524.) tiszteletére állíttatta a város hálája jeléül.
Ezzel részleteiben megegyezik Lardus Tádé egri kononok 1512-ik évbeli sirköve, mely szintén a dómból került elő.
MISERUHA A XV. SZÁZADBÓL.
(A kassai székesegyházban őrzött eredeti után rajzolta Richter Aurél)
Számos emlékkövön kívül fölemlitjük a Fő-utcza 42. sz. a. levő kandallót (1592.), a pénzügyi palota stuccóit (1632.), az „Arany csillag”-hoz czímzett s jelenleg a felsőmagyarországi múzeum-egylet tárait magába foglaló épület egyik boltozatos szobáját, melyet a gönczi Szabó család épített 1610-ben. 1628-ban épült az Orbán-torony, melynek kapuzatát csinos lakatosmunka díszíti; a benne levő harangot Illenfeld Ferencz öntötte 1557-ben s a rajta levő szalag mesterkéletlen renaissance. A pénzügyi palota északi szomszédságában levő régi vármegyeház franczia renaissance épitmény.
Kiválóbb emlékei még e kornak a konviktusi épület, a volt református, ma apácza-templom, a jezsuiták, illetőleg ma premontreiek temploma; benne I. Rákóczy Ferencz epitáfiuma. A Báthori Zsófia által emelt templom az 162építészeti tagozatok túlságos aprózása által a hanyatlás korszakának képviselője.
Az 1722-ben felállított Mária-szobor talapzatán volt vörösrézből vert domborművek Kassán vagy legalább is a felvidéken készülhettek, a mit bizonyítani látszik az, hogy az alakok, kivált kosztüm tekintetében teljesen hasonlitanak az itt készült oltárképek alakjaihoz.
