Oltárképek.
Oltárképek.
A dóm déli szárnyas oltára késői csúcsives stílben készült. A dóm restaurácziójának befejezéseig a Sz. Mihály kápolnában helyezték el. A középső kép Mária és Anna találkozását ábrázolja. Az alakok ruhája az akkori kornak megfelelőleg dúsan áttört szövet. A középső képtől balra a három király imádása, alatta az angyali üdvözlet; jobbra Jézus születése, fölötte a szent családnak Egyiptomba menekülése látható.
A főoltár a középkori fafaragás és képirás jeles emléke. Képeit 1474–77. közt festették, a mint azt a városi számadásokból kitünő adatok tanusítják.
„1474. Es yst zu wissen, das kirchengeld entphangen ist von Goldenmwencz haws fl. 200, von welchen seyn komen fl. 50 zu sant Niclas, auch fl. 50 zu sant Elizabeth tofel.
1476. Item sabbato die Andreo dederunt domin. Johannes Rwsdorffer et Johannes Waikhart ad tabulam sancte Elizabeth fl. 50. Item magis eodem die fl. 25.
1477. Sabbato post Tiburcii solucio facta per dominos de pretorio ipsi ecclesie parochiali et signanter ad magnam tabulam fl. 50.
Item eodem sabbato ad eandem tabulam pro uno libro auri fl. 3. ort. 3.
Item aufzurichten und abzubrechen das geroest zu dem gewellbe und zu der grossen toffel fl. 12.”
A főoltár képének Szt. Erzsébet legendáját ábrázoló középrésze 12 festményből áll, melyek aranyozott faragványos keretbe vannak foglalva. Az alakok 1/3 életnagyságuak.
SZENTSÉGHÁZ
(Steindl Imre tanár rajza)
159A képek következők:
I. szent-Erzsébet születése, 1207-ben. Meráni Gertrud, Szt. Erzsébet anyja, ágyában fekszik, a bába odanyujtja a kisdedet atyjának, II. Endrének, a ki udvari embereivel az ágy mellett áll.
II. A négy éves Erzsébetet, ekkor már Lajos thüringiai gróf jegyesét, Hermann thüringiai grófnak, Lajos atyjának udvarában viszik, a hol a thüringiai nagyok fogadják.
III. Erzsébet bélpoklos szegényeket ápol.
IV. Erzsébet a szegények iránt való nagy szeretetétől indíttatva egy bélpoklos koldust férje ágyába fektet, miért anyósa panaszt tesz ellene. Midőn azonban Lajos az ágyhoz lép, a koldus helyett rózsák között a megfeszített Krisztust találja ott, mire térdre borul és bocsánatot kér csodatevő nejétől.
V. Lajos a császár vendége levén, az látni kivánja Erzsébetet. Minthogy Erzsébet minden értékes ruháját elosztotta a szegények közt, Krisztustól kér ruhát. Gazdag öltözetet kapván, eben a pompában lép a császár elé, a csodálkozó vendégek közé. Palástját angyalok viszik.
VI. Lajos a keresztes háboruba vonulván, elbúcsuzik.
VII. Erzsébetet férje halála után 1224-ben sógora elüzi a Wartburgból. Egyik gyermekét karjára véve, a másikat kezén vezetve indul ki a várból; szivtelen rokonai és a cselédség hidegen néznek utána.
VIII. Egy vén koldusasszony Eisenachban a sárba taszitja Erzsébetet, ki gyakran tett jót vele.
IX. Egy kertszerü udvarban Erzsébet titkon ápol bélpoklos betegeket.
X. Konrád atya, Erzsébet gyóntatója gyakran tett neki szemrehányást, hogy túlzásba viszi a bélpoklosok ápolását. Minthogy azonban Erzsébet csak akkor állana el ettől, ha Krisztus maga parancsolná, egy napon a mise alkalmával arra kéri Krisztust és a Szűz Máriát, hogy jelenjenek meg neki, ha helyeslik cselekedetét, mire azok megjelennek.
XI. Erzsébet halála 1231. november 11-én. Ágya körül papok és apáczák állanak; egy angyal tartja az odanyujtott gyertyát; fönn megjelennek: Krisztus, a Szent Szűz, más szentek és angyalok.
XII. Miután IX. Gergely pápa 1235. május 26-án szentté avatja Erzsébetet, holttestét uj sirba helyezik nagy ünnepiességgel, a császár és a fejedelmek jelenlétében.
SZATHMÁRY GYÖRGY CZIMERE.
(Myskovszki Viktor tanár rajza)
A templom restaurálása alatt a főoltár képét az országos képtárban, a kisebb és értékesebb képeket az összes egyházi felszerelésekkel együtt a papnevelő intézetben helyezték el. Ez utóbbiak közől megemlítendő az, mely Krisztus megkeresztelését ábrázolja.
A többi oltárkép ezalatt a városházán nyert ideiglenes helyet. Legtöbbje ujkori kontár munka, 1675-ön innen készült; a mely évben I. Lipót meghagyta a városi tanácsnak, hogy az oltárokat az erre kötelezett czéhek által ujittassa meg.
Közvetlen a vallási harczokat követő időben készült az utolsó vacsorát ábrázoló nagyobb kép, melyre Krisztuson s a tizenkét apostolon kívül balra Luthert s a jobb oldalon Kálvint is odafestette a művész, szájukban jelmondatos szalaggal, korhű ruházatban. Az egész: festett polemia az urvacsora fölött.
Szt. Erzsébet szentté avatásának ötszázéves emlékére 1737-ben a város egy ujabb oltárképet festetett, melynek tárgya Szt. Erzsébet a koldusok közt. Az egyik férfialak magyaros öltözete magyarországi festőre vall. A képen a következő felirat olvasható: DIVae eLIsabeth eCCLesIae aCLIberae 160regIaeqVae CIVItatIs CassoVIensIs tVteLarIs honorI stephanVs berCzIk trIbVnVs pLebIs et eLeCtI CIVes hoC anatheMa affeCtVs fIerI feCerVnt.
Szt. Flórián oltárképén az égő város templomtornyai, házai Kassa czopfstilü épületeihez meglepően hasonlitanak s valószinü, hogy mult századbeli festőjük ezen minták után dolgozott.
A csúcsivesen épült templomok a freskófestésnek nem igen nyujtanak teret; a kassai dómban is csupán a mellékhajók oktogonjain találkozunk velük. A déli mellékhajó oktogonján a feltámadást látjuk ábrázolva. A főalak bokáig érő ruhába öltöztetett, szakálas férfiu, kezében zászló, mellette egy ifju áll. A kép fölött levő szalagon végig huzódó stilizált virágdiszen már renaissance-motívumok is láthatók. A kép tehát átmeneti izlésü, a mit a főalak gazdag redőzetü ruhája is bizonyít.
Az északi mellékhajó oktogonján Krisztus keresztrefeszítését, közbül a keresztről való levételét látjuk. A triptychon balfelőli részén alig ismerhetők fel az alakok. A kép, mint az egész templom északi része, művésziebb s kivált a Krisztust sirató asszonyok fájdalmas arczkifejezését sikerülten ábrázolta festőjük.
