Miseruhák a XIV. és XV. századból.
Miseruhák a XIV. és XV. századból.
A székesegyháznak tulajdonában több ritka becsü miseruha van a XIV. és XV. századból, mely műipari kincseket Radisics Jenő ismertette Pasteiner „Művészi Ipar” folyóiratában 1891-ben. Ezek közül kettőnek rajzát bemutatjuk itt. Az elsőnek hímzett középkeresztje a XIV. századból való; alapszövete ujabb fekete selyem. A régi valószinüleg szintén fekete selyem volt. Keresztje hét mezőre van beosztva, a legelső mezőben a föltámadás, a többi hatban Krisztus kinszenvedésének egy-egy jelenete. Az eddig ismert magyarországi miseruhák közt ez tekinthető legrégibbnek. Az alakok ruházata és fegyverzete egyenesen a XIV. századra utal. Az alakok durva vászonból vannak kivágva, s egykor lapos, egymásba futó öltésü selyemhimzéssel voltak boritva; a ruházathoz arany szálat használtak selyemmel bevarrva. A ruhák szegélyét s a szentfényeket vastag, sodrott, kettős fonállal 161szegték be, a selyem szinei biborviola, világoskék, zöld, sárga, barna és hus-szin. A másik kék bársony miseruha a XV. századból, hímzett feszülettel. A keresztfa úgyszólván csak levelekből áll, fém-aranyszállal himzett. Nagyon érdekesek a levelek a maguk lapos, lágy körvonalu, kevés számu fogaikkal. Valósággal magyar munkára vallanak; emlékeztetnek a felső-magyarországi faragott fabutorokra.
