Klimkovics Ferencz és Béla.
Klimkovics Ferencz és Béla.
Klimkovics Ferencz 1826. aug. 31-én született Kassán. Már gimnazista korában is szenvedélyes rajzoló volt. 1845-ben Egerbe, majd Pestre jött, a hol Marastoni festőiskolájában dolgozott. 1848-ban Bánó József szabad csapatjába lépett s a táborozás alatt folyton rajzolgatott vázlatkönyvébe. A szabadságharcz után részint oltárképeket, részint arczképeket festett, 1850-ben Bécsbe ment, hol Waldmüller tanitványa lett. Majd Duna-Földváron, Debreczenben, Vay Dániel grófnál Siteren szorgalmasan festegetvén, annyit keresett, hogy elmehetett Párisba. 1856-ban beállott a képzőművészeti akadémiába s ott alkotta meg több történeti festményét, többek közt „Salamon végperczeit”, mely most a felső-magyarországi muzeumban van, „Salamon és László király kibékülése” képét, stb. Viszszatérve Párisból, Fábry kassai püspök meghívására 1859-ben szülővárosában telepedett meg, de pár év mulva ismét a fővárosban találjuk. Szeme gyengülvén, 1869-ben rajztanári állást vállalt a budapesti V. ker. állami gimnáziumban. Ő volt a felsőmagyarországi muzeum alapítója.
MYSKOVSZKY VIKTOR
Klimkovics Béla életének története hosszu időn át egybe van forrva bátyjáéval. Vele együtt volt Bécsben tanitványa Waldmüllernek, honnan visszatérve, állandóan Kassán telepedett le s haláláig ott működött. Számos festménye közt egyike a jelentékenyebbeknek „Ki a legény a csárdában” képe, mely a felsőmagyarországi muzeum tulajdona.
A SZT. MIHÁLY KÁPOLNA OROMDÍSZE.
(Saját felvételünk) Zárókép
