Ötvösök a XV. században.
Ötvösök a XV. században.
Valószinü, hogy ezek s a XIV. század ötvösei készítették a székesegyház s a többi kassai templom kincstárainak legrégibb nagybecsü darabjait, melyekből azonban csak kevés maradt reánk, mert az 1526-ik évi királyi rendelet következtében, a Szt. Erzsébet székesegyház kincstárából 130, a Mária Boldogasszony tiszteletére épült domonkosrendiek templomából 35, a Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomból pedig 40 márka aranyozott ezüst és ezüst egyházi szent edényt vittek el a királyi biztosok, hogy azokat a háború czéljaira pénzzé veressék.
A második csapás 1556-ban érte az egyházi kincseket. Ez évben tudvalevőleg Kassán iszonyú tűzvész pusztítván, hogy az épületek felállíthatók 166legyenek, a tanács Bártfa városának adja el a székesegyház kincseinek egyrészét 400 frtért, ugyanakkor elad Jorg Bergsteternek 4 feszületet 175 frt értékben, végre Losonczi András Deáknak 140 frtért ezüstneműeket; összesen tehát 715 frtért, a mely összeg ma 9-10,000 frtnyi összegnek felel meg. Hogy e kincsek művészi becscsel birhattak, bizonyítja ama körülmény, hogy a kassai ötvösök a XV. században már híresekké váltak s maga Zsigmond király és neje: Borbála, 1430-ban és 1436-ban kassai ötvösök által készíttették a királyi asztalra szánt ezüst tálakat.
