Czéhszabályzat.
Czéhszabályzat.
Első articulus. Minden, a ki más idegen helyen tanúlta az ő mesterségét, és itt e királyi szabad városban, Cassában, mi közöttünk mesterremeket akarna csinálni, addig hozzá ne kezdhessen, hanem elsőben egy, kettő, avagy három mesternél két esztendeig legényül menjen; hogy ha tudatlan és nem vándorlott, hét, avagy nyolcz esztendeig, mert az olyannak, a ki annyi ideig vándorlott, csak egy esztendeig kell legényül menni, két avagy három mesternél. Mely esztendő eltelvén, szabad legyen annak utánna (de elsőbben tisztességes születéséről, magaviseletéről, jó erkölcséről és mesterségéről elegendő bizonyságlevelet hozzon) az mesterremekhez nyúlnia és mint egyéb mester, az ötvös czéhben ő neki is hasonló mesterré lenni. Tartozzék pedig a mi czéhlevelünk erejénél is tiszta ezüstből mivelni. – Elsőben mesterremekben csináljon egy fedeles ezüstpohárt, annakutána egy pecsétet német sisakkal és vértekkel egyetemben, harmadszor egy aranygyűrűt.
Második articulus. Mindent a czéh próbája szerint műveljen és a mit csinál, mindjárt az ő maga jelét reá üssön; annakutána a Czéhmesterhez menvén, azt az ő csinálmányát megmutatná neki, ha javalja és helyen hagyja azt a czéhmester, ő is üssön reá a próba szerint a város jelét, de ha a próbát fel nem éri, azt a czéhmesterek előtt öszszerontsa.
XVII. SZÁZADBELI SERLEG.
(Letzter S. felvétele)
Harmadik articulus. A czéhmesterek minden fertály esztendőben a többi mesterek művét meglátogassák és próbát szedjenek; a kinek míve a próbát fel nem éri, elsőben legyen engedelem annak; annakutána másodszor ha mégis mívében vétek találtatik, úgy, hogy a próbát fel nem éri, egy lót ezüsttel, harmadszor fél girával büntettessék meg. Negyedszer, ha mind egy esztendőben történik, biró uramnak elsőben a dolgot tudtára adván, a czéhből kitegyék és mivét megtiltsák, mindaddig, míg dolgát el nem igazítja.
Negyedik articulus. Szabad legyen minden mesternek tisztességes ágyból való két-két tanuló inast tartani egyszersmind négy esztendeig.
169Ötödik articulus. Senki mi közülünk egyszersmind két legénynél többet ne tartson.
Hatodik articulus. Ha valaki mi közülünk vakmerőségből megharagudván engedetlenséget mutatna a czéhmesterhez, a vétekhez képest megbüntettessék, és a ki ok nélkül az egész czéhet gyalázatos szóval illetné, annyi forinttal büntessék meg, a mennyi személy ellen vétett és igy az egész czéhet megkövetvén, kinek-kinek az ő előbbi tisztességét illendőképen megadja.
Hetedik articulus. A czéhnek titkait a ki gyülölségből és irígységből kihordozza és kinyilatkozódik; ki más legényét avagy inasát mesterétől el ne idegenitse, magához se hívja és hol napi dolog leend, biró uramnak és a becsületes tanácsnak referálják.
Nyolczadik articulus. Mikor idegen ötvösök jönnek ide a sokadalomra, fél gira ezüst büntetése alatt; sem pedig oly müvet fel ne vegyen, a mely más mesternél volt volna, egy forint birság alatt.
Kilenczedik articulus. Ki mivét nagy áron adja, biró uram hirével elvegye és konfiskálja, melynek és müveket árulják, szabad legyen a mi czéhünk czéhmesterinek azokat meglátogatni és ha a próbát fel nem éri, avagy ki közülünk kóróztót bocsát, betegségben, avagy valami nyomorúságban, két része a becsületes tanácsé, a harmadrésze pedig a czéhmestereké legyen.
Tizedik articulus. A hol a czéhnek szüksége kivánná, tartozzék négy ifju mester fenforgolódni és szolgálni a czéhmester akaratjából.
