BÁRICZ ISTVÁN
BÁRICZ ISTVÁN
Alfalu, Csíkszék, 1810. Magyar (székely), nemes, r. kat. 1829- közvitéz, 1846- alhadnagy a 14. (csíki) határőrezredben. Nőtlen.
1849 januárjában ezrede Csíkban állomásozó részével csatlakozik a honvédsereghez. Februártól főhadnagy, a Tölgyesi szoros 300 főnyi őrségének parancsnoka. Áprilistól százados, a 3. vadászezred egyik szervezője Marosvásárhelyen. Június közepétől Kiss Antal százados Csíkszeredán alakult (szám nélküli) zászlóaljában szolgál, mellyel július elejétől a székelyföldi hadosztály kötelékében küzd. (Július közepén alakulatát egyesítik a 85. zászlóalj maradványával.) Zsibón teszi le a fegyvert (aug. 24.).
Aradon 15. ill. 9 év várfogságra ítélik. 1852 áprilisában kegyelmet kap, Teresienstadtból szabadul. Később jegyző szülőhelyén. † uo. 1867. jún. 30.
Tört. Lapok 1893/10., 105. és 1897/23-24., 184., Jakab Elek 456., Garda Dezső 32., HL: Aradi hadb. 113/13 2/372 a., KAW: Conduite-Listen 14. GIR.-1847., MOL: Bm. Honv. segély 1868. 3251.
