balásfalvi BRENCSÁN SÁNDOR
balásfalvi BRENCSÁN SÁNDOR
Szarvaskend, Doboka m. 1826. ápr. 23. B. József és Weér Klára fia. Magyar, ref. Gimnáziumot végez Kolozsváron. 1843- hadfi az 51. gyalogezredben, 1846- nemesi testőr Bécsben. 1848. szept. 20. leköszön és hazatér. Nőtlen. (Felesége 1850. Majláth Mária lett, meghalt Bp., 1884.)
Okt. 3 (1.)- főhadnagy a Szepességben (Lőcsén) szerveződő 19. honvédzászlóaljnál. 1849 januárjától a felső-tiszai (később I.) hadtestben szolgál alakulatával. 1849. márc. (16.)- százados. Zászlóaljával május 21- a főváros helyőrségét képezi, július közepétől a Közép-Tiszai hadsereg kötelékében küzd. (Máj. 11. kitüntették a katonai érdemjel 3. osztályával.) Déván teszi le a fegyvert (aug. 18.).
A fogságból megszökik, bujkál. 1852. jelentkezik a pesti hadbíróságon, két év vizsgálati fogság után 6 évre ítélik (1854. jún. 17.) 1856. dec. 2. kegyelmet kap (Aradról szabadul). 1867. hajóskapitány a Duna-Gőzhajózási Társaság alkalmazásában, a Pest városi Honvédegylet tagja. † Budapest, 1877. nov. 2.
Hellebronth Kálmán 108., Közlöny 1848/117., 1849/67., Nagy Iván pótkötet 158., Kempelen Béla II. 432., KAW: Gb. 51. LIR. 1841-1857 14/11., HL: General Kommando 526., Mikár Zsigmond I. 24., Vas. Újs. 1877/45., Szluha Márton akvi. adatai, portré: Dinyés László 9.
