SÁNDY GYULA
S. Sámuel "úr" és N. Eleonóra fia. Tállya, Zemplén m., 1827. júl. 29., evang. Festőművész. Nőtlen. (Később megnősült, fia, ifj. Sándy Gyula neves építész lett).
1848 őszén beáll a honvéd tüzérséghez. Tűzmester, 1849. jún. 3 (1.)- hadnagy. Július közepén az 5. fél röppentyű üteg parancsnoka a Közép-Tiszai hadseregnél, a IX. hadtestben. Borosjenőn teszi le a fegyvert.
1849. aug. 26. Aradon besorozzák az 56. gyalogezredhez. 1851. dec. 31. rokkantként elbocsátják. Később rajztanár Eperjesen, Kassán, majd Budapesten, festő és grafikus. 1867. az Abaúj és a Gömör megyei Honvédegylet tagja. Nyugalmazott gimnáziumi rajztanárként halt meg, Budapest, 1894.
Mikár Zs. I. 3. és 46., Vas. Újs. 1894/29., MOL: Hm. Ált. 1849. 29440., Uo.: Bm. Honv. segély 1868. 3308., HL: 1848/49. 38/78. és 78 a., KAW: Gb. 56. LIR. 1851-1857. 4/22. , ill., Szül. akv.: MOL A 2718.