Zsolt 146

Teljes szövegű keresés

Zsolt 146
Zsolt 146.1
(Alleluja!) Dicsérd, lelkem, az Urat!
Zsolt 146.2
Áldom az Urat, ameddig élek, dicsőítem Istent, ameddig vagyok.
Zsolt 146.3
Ne építsetek a nagyokra, az emberre, aki nem tud segíteni!
Zsolt 146.4
Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve.
Zsolt 146.5
Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét,
Zsolt 146.6
aki mindent alkotott: az eget és a földet, a tengert és minden élőlényét. Hűséges marad mindörökké,
Zsolt 146.7
az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezőknek kenyeret osztogat. Az Úr megszabadítja a foglyokat,
Zsolt 146.8
az Úr megnyitja a vakok szemét, az Úr fölemeli a megalázottakat, az Úr szereti az igazakat,
Zsolt 146.9
az Úr megőrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának, de a gonosz ember útját zsákutcába viszi.
Zsolt 146.10
Az Úr király mindörökké, a te Istened, Sion, minden nemzedéken át!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT