Mt 8

Teljes szövegű keresés

Mt 8
Mt 8.1
Amikor lejött a hegyről, nagy népsokaság követte.
Mt 8.2
Egyszer csak odament hozzá egy leprás, leborult előtte és kérte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!”
Mt 8.3
Jézus kinyújtotta kezét, megérintette, s így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” Erre az nyomban megtisztult leprájától.
Mt 8.4
Ekkor Jézus ezt mondta neki: „Vigyázz, ne mondd el senkinek, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a Mózes rendelte áldozatot bizonyságul!”
Mt 8.5
Amikor beért Kafarnaumba, egy százados járult eléje, kérve őt:
Mt 8.6
„Uram - szólította meg -, szolgám bénán fekszik otthon, és rettenetesen kínlódik.”
Mt 8.7
„Megyek és meggyógyítom” - felelte neki.
Mt 8.8
A százados ezt mondta neki: „Uram, nem vagyok méltó, hogy betérj házamba. Csak szólj egy szót, és szolgám meggyógyul!
Mt 8.9
Magam is alárendelt ember vagyok, s katonák szolgálnak alattam. Ha azt mondom az egyiknek: Menj el! - elmegy, a másiknak: Gyere ide! - odajön hozzám, vagy szolgámnak: Tedd ezt meg! - megteszi.”
Mt 8.10
Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott és kísérőihez fordult: „Bizony mondom nektek, Izraelben nem találtam ekkora hitet.
Mt 8.11
Ezért mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában,
Mt 8.12
az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségbe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.”
Mt 8.13
A századosnak pedig ezt mondta Jézus: „Menj, legyen úgy, ahogy hitted!” A szolga még abban az órában meggyógyult.
Mt 8.14
Amikor Jézus betért Péter házába, annak anyósát lázas betegen, ágyban találta.
Mt 8.15
Megérintette kezét, erre megszűnt a láza. Fölkelt és szolgált neki.
Mt 8.16
Amikor beesteledett, sok ördögtől megszállt embert vittek hozzá. Szavával kiűzte a gonosz lelkeket, és mind meggyógyította a betegeket,
Mt 8.17
hogy beteljesedjen Izajás jövendölése: „Magára vállalta bajainkat és hordozta betegségeinket.”
Mt 8.18
Amikor Jézus látta maga körül a sokaságot, meghagyta, hogy keljenek át a túlsó partra.
Mt 8.19
Akkor odalépett hozzá egy írástudó és azt mondta neki: „Mester, követlek téged, bárhová mégy is.”
Mt 8.20
Jézus így válaszolt: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”
Mt 8.21
Egy másik tanítványa kérte: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat!”
Mt 8.22
Jézus azonban ezt felelte: „Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!”
Mt 8.23
Bárkába szállt, s tanítványai követték.
Mt 8.24
Egyszerre csak nagy vihar támadt a tavon, úgyhogy a hullámok elborították a bárkát. Ő azonban aludt.
Mt 8.25
Odamentek hozzá, fölkeltették és kérték: „Uram, ments meg minket, elveszünk!”
Mt 8.26
Jézus ezt mondta nekik: „Mit féltek, kishitűek?” Aztán fölkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, s nagy nyugalom támadt.
Mt 8.27
Az emberek csodálkozva kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskedik neki?”
Mt 8.28
Amikor a túlsó parton Gadara környékére ért, két ördögtől megszállt emberrel találkozott. A sírboltokból jöttek elő. Annyira elvadultak voltak, hogy senki sem mert az úton járni.
Mt 8.29
Így kiabáltak: „Mi közünk hozzád, Isten fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?”
Mt 8.30
Messze tőlük nagy sertéskonda legelészett.
Mt 8.31
Ezért az ördögök kérték: „Ha kiűzöl minket, küldj a sertéskondába!”
Mt 8.32
„Menjetek!” - mondta nekik. Erre kimentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda lerohant a meredekről a tóba és vízbe fúlt.
Mt 8.33
A kanászok elfutottak, és a városba érve mindent elmondtak, azt is, ami a megszállottakkal a szemük láttára történt.
Mt 8.34
Az egész város kiment Jézus elé, és amikor megpillantották, kérték, hagyja el határukat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT