2Kir 18

Teljes szövegű keresés

2Kir 18
2Kir 18.1
Izrael királyának, Ela fiának Hóseának 3. esztendejében történt, hogy Acház fia, Hiszkija lett Júda királya.
2Kir 18.2
Huszonöt éves volt, amikor király lett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Abijának hívták és Zacharjának volt a lánya.
2Kir 18.3
Azt tette, ami kedves az Úr szemében, egészen úgy, mint őse, Dávid tette.
2Kir 18.4
Ő volt az, aki a magaslati helyeket lerombolta, a kőoszlopokat összetörte, a szent fákat kidöntötte, és a Mózes által készített rézkígyót darabokra törte. Mert Izrael fiai egészen addig tömjéneztek előtte; Nechustánnak nevezték.
2Kir 18.5
Az Úrba, Izrael Istenébe vetette bizalmát, s utána nem volt többé Júda királyai közt hozzá hasonló, de még előtte sem.
2Kir 18.6
Ragaszkodott az Úrhoz, hűségesen követte, és szem előtt tartotta parancsait, amelyeket az Úr Mózesnek adott.
2Kir 18.7
S az Úr vele volt, minden vállalkozása sikerrel járt. Elszakadt Asszíria királyaitól, nem maradt tovább alattvalójuk.
2Kir 18.8
A filiszteusokat visszaverte, egészen Gázáig, földjüket pedig megszerezte az őrtoronytól egészen a megerősített városokig.
2Kir 18.9
Hiszkija király 4. esztendejében, azaz Izrael királyának, Ela fiának, Hóseának 7. évében történt, hogy Asszíria királya, Szalmanasszár felvonult Szamaria ellen és ostrom alá fogta.
2Kir 18.10
Három év elteltével be is vette. Hiszkija 6. esztendejében, vagyis Izrael királyának, Hóseának 9. évében Szamariát elfoglalták.
2Kir 18.11
S Asszíria királya Izraelt Asszíriába hurcolta fogságba, s Halachban, valamint Gozán folyója, a Habor mellé és Média városaiba telepítette őket,
2Kir 18.12
mert nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, megszegték szövetségét, mindazt, amit Mózes az Úr szolgája parancsolt. Nem vették tekintetbe, nem ahhoz igazodtak.
2Kir 18.13
Hiszkija király 14. esztendejében történt, hogy Asszíria királya, Szancherib felvonult Júda megerősített városai ellen és elfoglalta őket.
2Kir 18.14
Akkor Júda királya, Hiszkija elküldött Asszíria királyához Lachisba és azt üzente: „Helytelen volt, amit tettem. Ha elvonulsz, megadom, amit kirósz rám.” Erre Asszíria királya kivetett Hiszkijára, Júda királyára 300 ezüst talentumot és 30 arany talentumot.
2Kir 18.15
Hiszkija kénytelen volt odaadni az összes ezüstöt, ami csak volt az Úr templomában és a királyi palota kincseskamrájában.
2Kir 18.16
Akkoriban Hiszkija összetörette az Úr templomának ajtófélfáit és ajtószárnyait is, amelyeket... Júda királya (arany) lemezekkel borított be, és beszolgáltatta Asszíria királyának.
2Kir 18.17
Asszíria királya Lachisból Jeruzsálembe küldte főpohárnokát Hiszkija király ellen, számottevő csapat élén. Az fel is vonult, és Jeruzsálembe érve letáborozott a ványolók földje felé vivő út mentén, a felső tó közelében a vízvezeték mellett.
2Kir 18.18
Aztán hívatta a királyt. Erre az udvarmester, Hilkijának a fia, Eljakim, továbbá Sebna írnok és Joách kancellár, Aszafnak a fia kimentek hozzá. A főpohárnok így szólt hozzájuk:
2Kir 18.19
„Jelentsétek Hiszkijának: Ezt üzeni a nagy király, Asszíria királya: Miben reménykedel?
2Kir 18.20
Azt hiszed, hogy az üres szó elég ok és erő a hadakozáshoz? Kiben bízol, hogy fellázadtál ellenem?
2Kir 18.21
Talán ebben a törött nádszálban, Egyiptomban bízol, amely mindenkinek a kezébe belemegy és átszúrja, aki csak rátámaszkodik. Így van ez a fáraóval, Egyiptom királyával, s azokkal mind, akik benne bíznak.
2Kir 18.22
Ha ellenben azt felelitek: Az Úrban, a mi Istenünkben bizakodunk, (azt kérdezem): nem ő az, akinek a magaslati helyeit és oltárait Hiszkija lerombolta, megparancsolván Júdának és Jeruzsálemnek: itt imádkozzatok, Jeruzsálemben, ez előtt az oltár előtt?
2Kir 18.23
Nos, hát köss fogadást urammal, Asszíria királyával! Adok neked kétezer lovat, ha találsz lovasokat, akiket felültess rájuk.
2Kir 18.24
Hogy vehetnéd hát fel akkor a harcot uramnak akár egyetlen, legkisebb szolgájával is? Hagyatkozz csak Egyiptomra a lovak és a harci szekerek dolgában!
2Kir 18.25
S talán az Úr akarata ellenére vonultam ez ellen a város ellen, hogy elpusztítsam? Az Úr mondta nekem: Vonulj fel ez ellen az ország ellen és pusztítsd el!”
2Kir 18.26
Eljakim, Sebna és Joách így válaszoltak a főpohárnoknak: „Beszélj arámul szolgáiddal, hiszen megértjük, és ne szólj hozzánk Júda nyelvén a falon figyelő nép füle hallatára!”
2Kir 18.27
De a főpohárnok azt felelte: „Hát azért küldött ide uram, hogy ezeket a szavakat uradhoz és hozzád intézzem, s nem inkább az emberekhez, akik a falakon ülnek, arra kárhoztatva, hogy veletek egyetemben saját ürüléküket egyék és saját vizeletüket igyák?”
2Kir 18.28
Ezzel a főpohárnok előlépett, és Júda nyelvén, jó hangosan odakiáltotta a következőket: „Halljátok a nagy király, Asszíria királya üzenetét!
2Kir 18.29
Ezt mondja a király: Ne engedjétek, hogy Hiszkija félrevezessen titeket, hisz nem képes kiszabadítani benneteket a kezemből!
2Kir 18.30
Ne hagyjátok, hogy Hiszkija az Úrral vigasztaljon titeket, azt állítva: az Úr majd megment minket és biztos, hogy nem adja ezt a várost Asszíria királyának kezére.
2Kir 18.31
Ne hallgassatok Hiszkijára, mert ezt mondja Asszíria királya: Kössetek velem szövetséget és gyertek ki! Akkor majd mindenki a maga szőlőtőkéjéről és a saját fügefájáról eszik és a saját ciszternája vizét issza,
2Kir 18.32
míg majd elmegyek és elviszlek benneteket egy olyan országba, amelyik olyan, mint a tietek; olyan országba, ahol bőségben van a gabona és a bor; olyan országba, ahol rengeteg az olajfa és a méz. Életben maradtok, nem kell elpusztulnotok. Ne hallgassatok Hiszkijára, félrevezet benneteket, amikor azt mondja: az Úr megment minket!
2Kir 18.33
A népek istenei közül ki tudta tán egyetlenegy is szabadítani földjét Asszíria királya kezéből?
2Kir 18.34
Hol vannak Hamat és Arpad istenei? Hol Szefarvajim istenei, Hena és Ivva? Hol Szamaria földjének istenei? Kiszabadították Szamariát a kezemből?
2Kir 18.35
Az országok istenei közül melyik volt képes megmenteni országát a kezemtől? Hát akkor az Úr most hogy szabadíthatná ki Jeruzsálemet a kezemből?”
2Kir 18.36
De ők hallgattak, nem szóltak egyetlen szót sem, mert a király elrendelte és megparancsolta: „Ne adjatok neki választ!”
2Kir 18.37
Hilkija fia, Eljakim, az udvarmester, Sebna írnok és Joách kancellár, Aszafnak a fia megszaggatták ruhájukat, visszatértek Hiszkijához és hírül vitték neki a főpohárnok szavait.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT