Bölcs 19
Bölcs 19
Bölcs 19.1
Az istentelenekre azonban mindvégig könyörtelen harag nehezedett. Előre ismerte ugyanis jövőbeli magatartásukat is,
Bölcs 19.2
nevezetesen, hogy - bár maguk sürgették kivonulásukat és sebbel-lobbal elengedték őket - hamarosan mást gondolnak, és üldözőbe veszik őket.
Bölcs 19.3
Amikor még gyászukkal voltak elfoglalva és még jajgattak a halottak sírjánál, máris más, balga elhatározásra jutottak, és mint szökevényeket, üldözőbe vették azokat, akiket kérve-könyörögve elküldtek.
Bölcs 19.4
A megérdemelt végzet hajtotta őket efelé a vég felé, és feledtette velük a történteket, hogy teljessé tegyék a csapásaikból még hiányzó büntetést,
Bölcs 19.5
és hogy néped csodálatosan kivonuljon, ők meg szokatlan halált leljenek.
Bölcs 19.6
Az egész teremtés újjáalakult ugyanis természetében, hogy egészen különös parancsnoknak engedelmeskedjék, hogy gyermekeid sértetlenül megmaradjanak.
Bölcs 19.7
Felhő jelent meg, és árnyékával beborította táborukat, és szárazföld bukkant elő, ahol azelőtt víz volt - nyitott út a Vörös-tengerből és zöldellő mező az örvénylő áradatból.
Bölcs 19.8
Ezen vonultak át az egész néppel azok, akiket kezed oltalmazott, és bámulatos csodákat láttak.
Bölcs 19.9
Legelésztek, mint a paripák, és szökelltek, mint a bárányok, és dicsőítettek téged, Uram, aki megmentetted őket.
Bölcs 19.10
Mert még emlékeztek arra, amit átéltek az idegen földön, hogy a föld termett legyeket, nem állatok nemzettek, és a folyó ontott töméntelen békát, nem víziállatok szültek.
Bölcs 19.11
Utóbb meg madarak szokatlan keletkezését látták, amikor mohóságukban csemegét kértek.
Bölcs 19.12
Mert vágyuk kielégítésére fürjek szálltak föl a tenger felől.
Bölcs 19.13
De a büntetések sem jöttek a bűnösökre anélkül, hogy heves mennydörgésben jelek ne előzték volna meg őket. Mert méltán szenvedtek gonosz tetteik miatt. Hisz ádáz gyűlöletet tápláltak magukban az idegenekkel szemben.
Bölcs 19.14
Mások ismeretlen jövevényeket nem fogadtak be, ők azonban érdemekben gazdag vendégeket vetettek szolgaságra.
Bölcs 19.15
De még egyet! Azért is számadásra vonják őket, mert míg azok az idegeneket rögtön gyűlölködve fogadták,
Bölcs 19.16
addig ezek ünnepségek közt befogadták őket, s miután már egyazon jogok részesei lettek, súlyos robottal sanyargatták őket.
Bölcs 19.17
De sújtotta is őket a vakság, úgy mint azokat ott az igaznak ajtaja előtt, amikor a sűrű sötétségben mindegyik kereste a saját ajtajának bejáratát.
Bölcs 19.18
Az elemek ugyanis átalakulnak, ahogy a húros hangszerben is a hangoktól függően változik a dallam, noha mindegyik megtartja a maga zengését. Ez világlik ki a történtek tüzetes szemléletéből.
Bölcs 19.19
A szárazföldi lények ugyanis vízivé változtak, és az úszó állatok kimentek a szárazra.
Bölcs 19.20
A tűz felfokozta erejét a vízben, a víz pedig megfeledkezett oltó természetéről.
Bölcs 19.21
A lángok azonban nem emésztették föl a bennük járó mulandó lények testét, és nem olvasztották el a könnyen olvadó égi eledelt, amely jéghez hasonlított.
Bölcs 19.22
Mindezekben ugyanis naggyá és dicsővé tetted, Uram, népedet, soha sem feledkeztél meg róla, és mindig és mindenütt vele voltál.
