Zsolt. 63

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 63
Zsolt. 63.1
Dávid zsoltára, mikor a * Júda pusztájában volt.
Zsolt. 63.2
Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, * téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
Zsolt. 63.3
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén * a te hatalmadat és dicsőségedet.
Zsolt. 63.4
Hiszen a te * kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
Zsolt. 63.5
Áldanálak ezért * életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
Zsolt. 63.6
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
Zsolt. 63.7
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról * őrváltásra rólad elmélkedem;
Zsolt. 63.8
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
Zsolt. 63.9
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
Zsolt. 63.10
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
Zsolt. 63.11
Szablya * martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
Zsolt. 63.12
A király pedig * örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT