Zsolt. 144

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 144
Zsolt. 144.1
Dávidé.
Áldott az Úr, az én * kőváram, a ki hadakozásra + tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.
Zsolt. 144.2
Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti * alám népemet.
Zsolt. 144.3
Uram! Micsoda az * ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Zsolt. 144.4
Olyan az ember, mint a * lehellet; napjai, mint az átfutó + árnyék.
Zsolt. 144.5
Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a * hegyeket, hogy füstölögjenek!
Zsolt. 144.6
Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.
Zsolt. 144.7
Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki * és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;
Zsolt. 144.8
A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.
Zsolt. 144.9
Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú * hangszerrel zengedezlek téged;
Zsolt. 144.10
Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti * Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.
Zsolt. 144.11
Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.
Zsolt. 144.12
Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.
Zsolt. 144.13
Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, * ezerszeresedjenek a mi legelőinken.
Zsolt. 144.14
Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.
Zsolt. 144.15
Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek * az Úr az ő Istene.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT