Zsolt. 14

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 14
Zsolt. 14.1
Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag * az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.
Zsolt. 14.2
Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, * ha van-é értelmes, Istent kereső?
Zsolt. 14.3
Mindnyájan elhajlottak; egyetemben * elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
Zsolt. 14.4
Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én * népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?
Zsolt. 14.5
Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!
Zsolt. 14.6
A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.
Zsolt. 14.7
Vajha eljőne Sionból * Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr + visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT