Zsolt. 119

Teljes szövegű keresés

Zsolt. 119
Zsolt. 119.1
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az * Úr törvényében járnak.
Zsolt. 119.2
Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
Zsolt. 119.3
És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
Zsolt. 119.4
Te parancsoltad Uram, hogy * határozataidat jól megőrizzük.
Zsolt. 119.5
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
Zsolt. 119.6
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
Zsolt. 119.7
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
Zsolt. 119.8
A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
Zsolt. 119.9
Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
Zsolt. 119.10
Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
Zsolt. 119.11
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
Zsolt. 119.12
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
Zsolt. 119.13
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
Zsolt. 119.14
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
Zsolt. 119.15
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
Zsolt. 119.16
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
Zsolt. 119.17
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
Zsolt. 119.18
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
Zsolt. 119.19
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
Zsolt. 119.20
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
Zsolt. 119.21
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
Zsolt. 119.22
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
Zsolt. 119.23
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
Zsolt. 119.24
A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
Zsolt. 119.25
Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
Zsolt. 119.26
Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
Zsolt. 119.27
Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
Zsolt. 119.28
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
Zsolt. 119.29
A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
Zsolt. 119.30
Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
Zsolt. 119.31
Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
Zsolt. 119.32
A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
Zsolt. 119.33
Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
Zsolt. 119.34
Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
Zsolt. 119.35
Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
Zsolt. 119.36
Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
Zsolt. 119.37
Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
Zsolt. 119.38
Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
Zsolt. 119.39
Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
Zsolt. 119.40
Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
Zsolt. 119.41
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
Zsolt. 119.42
Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
Zsolt. 119.43
És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
Zsolt. 119.44
És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
Zsolt. 119.45
És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
Zsolt. 119.46
És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
Zsolt. 119.47
És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
Zsolt. 119.48
És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
Zsolt. 119.49
Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
Zsolt. 119.50
Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.
Zsolt. 119.51
A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.
Zsolt. 119.52
Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.
Zsolt. 119.53
Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.
Zsolt. 119.54
Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.
Zsolt. 119.55
Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.
Zsolt. 119.56
Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.
Zsolt. 119.57
Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.
Zsolt. 119.58
Teljes szívből könyörgök * a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!
Zsolt. 119.59
Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.
Zsolt. 119.60
Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.
Zsolt. 119.61
Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.
Zsolt. 119.62
Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.
Zsolt. 119.63
Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.
Zsolt. 119.64
A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!
Zsolt. 119.65
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
Zsolt. 119.66
Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
Zsolt. 119.67
Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.
Zsolt. 119.68
Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.
Zsolt. 119.69
A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.
Zsolt. 119.70
Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te * törvényedben gyönyörködöm.
Zsolt. 119.71
Jó nékem, hogy * megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.
Zsolt. 119.72
A te szádnak * törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.
Zsolt. 119.73
A te kezeid teremtettek és * erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.
Zsolt. 119.74
A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.
Zsolt. 119.75
Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, * és igazságosan aláztál meg engem.
Zsolt. 119.76
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.
Zsolt. 119.77
Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
Zsolt. 119.78
Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.
Zsolt. 119.79
Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!
Zsolt. 119.80
Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.
Zsolt. 119.81
Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.
Zsolt. 119.82
A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?
Zsolt. 119.83
Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.
Zsolt. 119.84
Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?
Zsolt. 119.85
Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.
Zsolt. 119.86
Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!
Zsolt. 119.87
Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.
Zsolt. 119.88
A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.
Zsolt. 119.89
Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.
Zsolt. 119.90
Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg * a földet és áll az.
Zsolt. 119.91
A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.
Zsolt. 119.92
Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, * akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.
Zsolt. 119.93
Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.
Zsolt. 119.94
Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.
Zsolt. 119.95
Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.
Zsolt. 119.96
Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.
Zsolt. 119.97
Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!
Zsolt. 119.98
Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.
Zsolt. 119.99
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.
Zsolt. 119.100
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
Zsolt. 119.101
Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.
Zsolt. 119.102
Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.
Zsolt. 119.103
Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb * az az én számnak!
Zsolt. 119.104
A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.
Zsolt. 119.105
Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.
Zsolt. 119.106
Megesküdtem és megállom, hogy megtartom * a te igazságodnak ítéleteit.
Zsolt. 119.107
Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.
Zsolt. 119.108
Szájamnak * önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.
Zsolt. 119.109
Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.
Zsolt. 119.110
Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, * de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.
Zsolt. 119.111
A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.
Zsolt. 119.112
Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.
Zsolt. 119.113
Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.
Zsolt. 119.114
Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.
Zsolt. 119.115
Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.
Zsolt. 119.116
Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.
Zsolt. 119.117
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
Zsolt. 119.118
Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.
Zsolt. 119.119
Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.
Zsolt. 119.120
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
Zsolt. 119.121
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
Zsolt. 119.122
Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.
Zsolt. 119.123
Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.
Zsolt. 119.124
Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!
Zsolt. 119.125
Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!
Zsolt. 119.126
Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.
Zsolt. 119.127
Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.
Zsolt. 119.128
Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét * gyűlölöm.
Zsolt. 119.129
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.
Zsolt. 119.130
A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.
Zsolt. 119.131
Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.
Zsolt. 119.132
Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.
Zsolt. 119.133
Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék * rajtam!
Zsolt. 119.134
Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!
Zsolt. 119.135
A te orczádat * világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!
Zsolt. 119.136
Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.
Zsolt. 119.137
Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.
Zsolt. 119.138
A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.
Zsolt. 119.139
Buzgóságom * megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.
Zsolt. 119.140
Felettébb tiszta a * te beszéded, és a te szolgád szereti azt.
Zsolt. 119.141
Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.
Zsolt. 119.142
A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.
Zsolt. 119.143
Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.
Zsolt. 119.144
A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!
Zsolt. 119.145
Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.
Zsolt. 119.146
Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.
Zsolt. 119.147
Hajnal előtt * felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.
Zsolt. 119.148
Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.
Zsolt. 119.149
Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!
Zsolt. 119.150
Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
Zsolt. 119.151
Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.
Zsolt. 119.152
Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.
Zsolt. 119.153
Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!
Zsolt. 119.154
Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!
Zsolt. 119.155
Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.
Zsolt. 119.156
Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.
Zsolt. 119.157
Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.
Zsolt. 119.158
Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.
Zsolt. 119.159
Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!
Zsolt. 119.160
A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.
Zsolt. 119.161
A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.
Zsolt. 119.162
Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.
Zsolt. 119.163
A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.
Zsolt. 119.164
Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.
Zsolt. 119.165
A te törvényed * kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.
Zsolt. 119.166
Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.
Zsolt. 119.167
Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.
Zsolt. 119.168
Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.
Zsolt. 119.169
Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.
Zsolt. 119.170
Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint * szabadíts meg engem!
Zsolt. 119.171
Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.
Zsolt. 119.172
Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.
Zsolt. 119.173
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!
Zsolt. 119.174
Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.
Zsolt. 119.175
Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!
Zsolt. 119.176
Tévelygek, * mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT