1. Az 1242. évi osztrák hadjárat.
1. Az 1242. évi osztrák hadjárat.
Midőn IV. Béla 1242. nyarán a tatárok kivonulása után a tengerpart mellől a Dunántúlra visszatért, legelső dolgainak egyike az volt, hogy a Frigyes osztrák herceg által szorult helyzetében tőle kicsikart három vármegyét visszafoglalja és ha lehet, a rajta vele szemben tanúsított embertelen viselkedéséért mindjárt bosszút is álljon.
A Duna bal partján Béla király rendeletére Pozsonyból Achilles ispán tört ki hadával és az osztrák határon át előnyomulva, Bécsig az egész vidéket elpusztította.
Ezalatt maga a király a hamarjában összegyűjtött haddal mindenekelőtt Kőszeget vette vissza, ahol kivált Olsfia Herbord tüntette ki magát, majd Sopron ellen vonult és azt ostrom alá fogta. Ennek folyamán az osztrákok nagyobbszabású kirohanást tettek, de a vitéz Máté fia Detre dárdával kezében visszavetette őket a várba, mely alkalommal azonban Detre is két ellenséges hajító dárda (iactu ballistae) által találva, épen csak, hogy életét nem vesztette.*
Fejér. Cod. Dipl. IV. 1. 289
Sopron bevétele után Béla király hadával a Lajta mellé az osztrák határig nyomult előre.
A történtek hírére Frigyes is gyorsan összegyűjtötte hadait és azokkal szintén a Lajta mentén termett. Itt azonban komolyabb ütközetre már nem került a dolog, mert a felek békét kötöttek, amelynek értelmében Frigyes herceg a zálogba vett három megyét visszaadta.*
Cont. Sancrus. II. 641. – Cont. Garst. 597. – Fejér id. m. IV. 1. 264.
